A dohány otthoni tárolásának legmegbízhatóbb módjai

Saját termesztésű és szárított dohány Ízében és illatában nem hasonlítható össze a boltiakkal. A nagyüzemi termelésben a dohányleveleket gyakran vegyszerekkel kezelik, hogy a termék minél tovább ne romoljon. Ezek a vegyszerek befolyásolják a termékek ízét és aromáját, és egészségügyi problémákat okoznak, mert az égés során méreganyagokat és rákkeltő anyagokat bocsátanak ki.

A házi dohány kevésbé veszélyes ebből a szempontból, de idővel romolhat. Tanulja meg, hogyan kell tárolni a dohánykészletet, hogy még évekig élvezhesse a természetes ízt és aromát.

A dohány otthoni tárolásának feltételei

A tárolás előtt a dohány nyersanyagokkal végzett manipulációktól függően a levelekben különféle változások következnek be. Ha a leveleket az erjedés után tároljuk, minél tovább ülnek, annál több nikotin és aromás anyag halmozódik fel bennük.

Referencia. Erjesztés a növények kémiai összetételének megváltoztatásának folyamata, amely a növényi sejtekben enzimek hatására megy végbe. Ezzel párhuzamosan csökken a keményítő- és fehérjetartalmú anyagok mennyisége és nő az esszenciális, gyantás és aktív nitrogéntartalmú anyagok mennyisége, a növényi sejtekből nikotin szabadul fel. A fermentált dohány erősebb, mint a szárított dohány.

Ha a dohányt egyszerűen szárították, a tárolás során a levelek törékenyebbé válnak, és ezzel egyidejűleg lassú erjedési folyamat megy végbe.

A dohány-susi tárolási körülményei:

1. A levegő páratartalma 15-30%. Ha a páratartalom 15% alatt van, a levelek kiszáradnak, törékennyé válnak, elvesztik rugalmasságukat és dohányporrá morzsolódnak. Ha a páratartalom meghaladja a 30%-ot, a nyersanyagok megfertőződhetnek penészgombával és más kórokozó mikroorganizmusokkal. A penészes alapanyagok nem használhatók fel további felhasználásra és kidobják. Magas páratartalom mellett a kórokozó mikroorganizmusok szempontjából viszonylag tiszta helyiségekben felgyorsul az intracelluláris erjedés folyamata. A lakóépületekben a levegő páratartalma télen 30-45%, meleg évszakban 30-60% között mozog, ezért a tároláshoz száraz helyiségeket választanak.
2. Hőmérséklet 15-20°C. 15°C alatti hőmérsékleten az alapanyag elkezdi felszívni a levegőből a páralecsapódást, ami növeli a dohány nedvességtartalmát és a penészesedés veszélyét. 25°C feletti hőmérsékleten az alapanyagok túlszáradnak, rugalmasságuk és minőségük romlik.
3. A természetes napfény hiánya. Az ultraibolya sugárzás hatására a nikotin és más összetett szerves vegyületek oxidálódnak és szerkezetüket megváltoztatják. Ez ismeretlen összetevőket termel, amelyek veszélyesek lehetnek az egészségre.
4. A friss levegő áramlásának korlátozása. Minél nagyobb a légáramlás, annál több oxigén kerül a tároló helyiség légkörébe, miközben felerősödnek a destruktív oxidációs folyamatok az alapanyagokban.
5. Egyéb szárított növények hiánya a közelben. Más növényekből származó részecskéket tartalmazó por lerakódhat a tárolt leveleken, megváltoztatva azok illatát és ízét. Maga a dohány más elkészített gyógynövényeket és fűszereket is elronthat porával.
6. Nincs hozzáférés a kártevőknek. A poloskák, lepkék és szúnyoglárvák száraz növényi anyagokkal táplálkozva hosszú ideig élhetnek és szaporodhatnak, ezért a tárolóedényeket légmentesen zárják.
7. Por és szennyeződés hiánya a száraz levelekkel érintkező felületeken. A por- és iszaprészecskék olyan kórokozó mikroorganizmusok forrásai, amelyek elkezdhetnek szaporodni a dohány nyersanyagán, és megfertőzhetik azt. A szárítóval közvetlenül érintkező anyagok fertőtlenítésre kerülnek.

Ezenkívül az egész leveleket hosszabb ideig tárolják, mint a zúzottakat, mivel a sejtek légköri oxigénnel való érintkezési területe kisebb, mint az apróra vágott nyersanyagoké.

A tárolás helyének és konténerének kiválasztása

A dohánytermékek tárolására vonatkozó követelmények teljesítése érdekében válasszon olyan helyiséget, amelyben csak mesterséges világítás, alacsony páratartalom és fűtőberendezések nincsenek. A legjobb választás egy tárolóhelyiség vagy tetőtéri rekesz. A helyiségek burkolata lakk, festék vagy kerámia közül választható. A kezeletlen fa rovarkártevők forrása.

De otthon nehéz egy egész helyiséget elkülöníteni a kizárólag dohánykészletek tárolására, ezért olyan tartályokat választanak, amelyekben a dohány hosszú ideig nem romlik, és nem érintkezik a levegővel és a környező tárgyakkal.

Tartályok száraz dohány tárolására:

1. Karton dobozok. Megakadályozzák a fény bejutását, de nem védik meg a nyersanyagokat a nedvességtől, a hőmérséklet-változásoktól, a kártevőktől, a portól és a penésztől.
2. Fadobozok. Tulajdonságaik hasonlóak a kartondobozokhoz.
3. Szövet táskák. Gyönyörű hangulatot teremtenek a belső térben, de nem védenek az alapanyagok biztonságát negatívan befolyásoló környezeti tényezőktől. A dohány egyes részeit kis szövetzacskókban tárolhatja a gyors használat érdekében.
4. Műanyag zacskók. A zárt zacskó „üvegházhatást” hoz létre a tárolt nyersanyagok és a kórokozó mikroorganizmusok számára; üvegházat hoz létre a mikroflóra növekedéséhez, így az ilyen tartályban lévő sushi gyorsabban megromlik. Az üzletekben azonban találhatunk légszívásos zárt zacskókat, az ilyen vákuumcsomagolások hosszú ideig megőrzik a dohányt, különösen, ha az üres vákuumzacskókat fa- vagy kartondobozokba helyezzük, hogy megvédjük a fénytől.
5. Befőttesüveg. Az üveg megbízható védelmet nyújt a nedvesség, a kártevők, a por és a mikroorganizmusok ellen, de érdemes odafigyelni az üvegedények, üvegek fedelére. A szokásos gumi vagy műanyag csavaros kupak nem tartja távol a penészt és más kórokozókat. A legjobb választás a csiszolt vagy gumírozott üvegfedéllel ellátott tégelyek, amelyeket az alapanyagok tárolása előtt sterilizálhatunk. A sötét üvegedények védik a dohányt a fénytől, az átlátszó üvegedényeket pedig kartondobozokba lehet helyezni, vagy átlátszatlan papírral vagy fóliával letakarni a tetejére.
6. Konzervdobozok. A legjobb választás a gumitömítéssel ellátott, szorosan záródó fedéllel ellátott üvegek. Megbízhatóan védenek a fénytől, a nedvességtől és a kártevőktől. Az ilyen tartályok egyetlen hátránya a rozsdaképződés veszélye. A rozsdában lévő fém-oxidokkal való érintkezés fokozza az oxidációs folyamatokat a nyersanyagban és csökkenti a dohány minőségét. Ezért tárolásra olyan bádogtartályokat választanak, amelyekben nem látható fémkorrózió, horpadások vagy védőbevonat-forgácsok nélkül.

A dohány többféle tárolóedénybe csomagolható tárolás céljából. A csomagolóanyagok kombinálásával attól függően, hogy a tárolás során milyen kedvezőtlen környezeti feltételek léphetnek fel.A rongyos, műanyag és üveges edények még nagyobb térfogatú karton és fa edényekbe hajtogathatók.

Az erjesztett dohány tárolásának jellemzői

Az erjesztett dohányt zúzott levelek formájában tárolják ömlesztve vagy brikettté préselve. A sajátosság a nem erjesztett dohánnyal ellentétben az alapanyagok állandó nedvességtartalmának szigorú fenntartása. Ezért a tárolóedényeket hermetikusan lezárt fedéllel és gumitömítéssel választják ki.

Ha a dohány száraz, tegyen a tartályba vízzel vagy aromás alkohollal (konyak, whisky, aromás fűszernövények tinktúrája) megnedvesített szivacsot. Így nem csak a tárolási hibákat javítja ki, hanem ízesíti is a dohányleveleket. Ebben az esetben jobb a tartályt cserélni, és egy légmentesebb fedéllel rendelkező edényt választani.

A tartály tömítettségét úgy lehet ellenőrizni, hogy vizet öntünk a tartályba, lezárjuk, megfordítjuk és 24 órán át ebben a helyzetben hagyjuk. Ezután mérje meg, mennyit változott a tartályban lévő folyadék mennyisége. Ha víz szivárog ki, akkor a tartály nem légmentes.

A nem erjesztett dohányalapanyagok tárolásának jellemzői

A száraz dohányt zúzott és egész formában is tárolják. Ha az elkészített dohányt a jövőben nem dohányzásra, hanem rovarölő szerként tervezik felhasználni, akkor konténer nélkül függő kötegekben tárolható.

A cigarettához használt dohányt alacsony páratartalom mellett tárolják - minél szárazabb a cigaretta alapanyaga, annál jobban ég a papírban. A pipadohányt 50%-os páratartalom mellett tárolják, a tartályba nedvesítővel ellátott szivacsot helyeznek, amelyet időszakonként megújítanak az alapanyag minőségének megőrzése érdekében.

A vágott dohány nem tárolódik olyan jól, mint az egész levelek. a nikotin légköri oxigén általi oxidációja miatt, ezért nagy mennyiségű tartalékkal csak az erjesztés és felhasználás előtt törik össze.

Dohánymagok tárolása

A vetőmag tárolásának fő követelménye a csírázás megőrzése. Ha betartják a tárolási ajánlásokat, a magok akár 15 évig is életképesek maradnak.

A vetőmag tárolási feltételei:

1. Olyan edényeket válasszunk, amelyek le vannak zárva, és nem engedik át a nedvességet, a kártevőket vagy a napfényt. A műanyag cipzáras zacskók megfelelőek, majd fényálló tasakban vagy dobozban helyezhetők el.
2. Félévente egyszer ellenőrizzük a magokat penészképződés vagy kártevőfertőzés szempontjából. A romlott magvakat kidobják.
3. A hőmérséklet és a páratartalom hasonló a dohánylevél tárolásánál.
4. A dohány magvak, mint a Solanaceae család minden növénye, mérgezőek, ezért magát a dohányt és a magvakat is gyermekektől és háziállatoktól elzárva tároljuk.

A dohánykertészek azt tanácsolják, hogy a magokat a fagyasztóban tárolják, hogy hosszabb ideig megőrizzék a csírázást, de a csírázás előtt a magokat hagyják 1,5-3 hónapig fagyasztani, hogy az embriók felébredjenek.

A dohány károsodása a nem megfelelő tárolás miatt

A romlott dohányban nemcsak az alapanyag íz- és aromaminősége változik meg, hanem valószínű, hogy mérgező anyagok is keletkeznek, amelyek súlyos egészségkárosodást okozhatnak.

A dohány sushi romlás típusai:

• öntőforma;
• a rothadás megjelenése;
• nyersanyagok pelenkakiütése;
• kártevők fertőzése;
• a nyersanyagok túlszárítása és morzsolódása;
• a dohányban lévő vegyi anyagok oxidációja, míg kifelé az ilyen változások észrevétlenek maradhatnak.

Az alapanyagok károsodásának kockázatának csökkentése érdekében a sushit félévente ellenőrizni kell. A kártevőkkel fertőzött, korhadt, penészes és korhadt dohányt kidobják.A szárított dohányt meg lehet nedvesíteni vízzel vagy aromás folyadékkal permetező palackból. Az áztatott dohányt, ha még nem romlott meg, szárítógépben megszárítjuk és újra tároljuk.

A dohányromlás jelei:

1. Természetellenes szín: fekete vagy világos bevonat, világos vagy sötét foltok.
2. Rovarok jelenléte a nyersanyagokban: férgek, lárvák, poloskák, zsizsik, szúnyogok.
3. Kellemetlen szag: penészes vagy rothadó.
4. Természetellenes íz borzasztó keserűséggel.
5. A levelek rugalmasságának elvesztése, enyhe nyomás hatására porrá omlik.
6. Nedves morzsák képződése a tartály alján: ilyen morzsák akkor jelennek meg, ha a levelek nedvesek, vagy rovarkártevők jelenléte esetén.

A nyersanyagok kémiai változásai nehezebben követhetők. Bármilyen atipikus szag megjelenése vagy a dohányszag teljes elvesztése a tárolás során közvetve a nyersanyag oxidációját és minőségromlását jelzi.

Nyersdohány eltarthatósági ideje

Ha a tárolási feltételek teljesülnek, az egész szárított dohányleveleket öt évig tárolják, összetörve - két évig. Erjedés után a dohány egy évig tárolható.

A dohány magvak legfeljebb 15 évig tárolhatók.

Olvassa el még:

A legnépszerűbb dohányfajta a Virginia.

Illatos és ízletes Havanna dohány a kubai szivarok szerelmeseinek.

Az egyik legjobb aromás dohányfajta a Dubek.

Következtetés

A dohány otthoni tárolása megköveteli a hőmérsékleti feltételek fenntartását és a levegő állandó páratartalmának fenntartását. A dohány penészedésének és rothadásának megakadályozása érdekében a tárolóedényeket fertőtlenítik vagy sterilizálják.

Gyakran többféle edényt használnak: a leveleket üveg vagy fém zárt edényekbe helyezik, majd fa- vagy kartondobozokba helyezik.Az azonnali felhasználásra szánt dohány részei szövettasakokban tárolhatók. A dohánymagvakat műanyag cipzáras tasakban, alacsony hőmérsékleten tárolják a csírázás fenntartása érdekében.