Az őszi búza trágyázása: a műtrágya kijuttatásának módjai és arányai
Az őszi búza egyre nagyobb népszerűségnek örvend, termése 30-45%-kal magasabb, mint tavaszi. Az őszi búza trágyázási folyamata eltér a tavaszi ültetés hagyományos módszereitől. Ha minden ajánlást betartanak, nemcsak az őszi búza termése nő, hanem a termék minősége is jelentősen javul.
Miért kell az őszi búzát trágyázni?
Bármely búza növekedése, beleértve az őszi búzát is, a kijuttatott műtrágya mennyiségétől függ. Elégtelen mennyiségük negatívan befolyásolja a termelékenységet.
Az őszi búza sokkal több tápanyagot használ fel a betakarításhoz, mint más növények. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy az érés során a gyökerekhez költöznek, de bizonyos mennyiség megmarad a föld feletti részben, amely aztán elhal.
Az őszi búza teljes növekedéséhez és 1 tonna betakarításhoz szükséges legfontosabb makroelemek:
- kalcium - 5 kg;
- magnézium - legfeljebb 5 kg;
- kén - 4 kg;
- vas - 250 g;
- bór - 8 g;
- cink - 55 g;
- mangán - 80 g;
- réz - 8 g.
Nitrogénben A búzának több tápanyagra van szüksége, mint más tápanyagoknak. Ez az anyag szükséges a fehérje termeléséhez a növényi sejtekben. Nitrogénhiány esetén a búza levelei először világoszöldre, majd sárgára válnak. Az idősebb levelek azonnal megbarnulnak és elhalnak.
Foszfor fontos szerepet játszik a búza energiaátvitelében és tárolásában.Ennek az elemnek a hiányában a növényi sejtek működése és az új sejtek képződése csökken vagy leáll. Foszforhiány esetén a búza növekedése és fejlődése késik, a szár elvékonyodik, a kalászok későn alakulnak ki, a gyökérrendszer gyengül, a levelek elsötétednek és méretük csökken. A foszforhiány legszembetűnőbb jele a búzalevelek lilás vagy vöröses színe.
Kálium fontos szerepet játszik a fotoszintézis folyamatában, és részt vesz a sejtturgor szabályozásában. A káliumhiány azt a tényt okozza, hogy a növényi szár elgyengül, a levelek sárgulnak és kiszáradnak, és az új hajtások gyökerei nem fejlődnek ki.
Kalcium szükséges a búzához a gyökérszőrzet növekedésének biztosításához. Emellett fontos szerepet játszik a sejtkötésben. Kalciumhiány esetén a gyökérrendszer nem fejlődik normálisan, és a hajtások száma csökken.
Magnézium részt vesz a fotoszintézis folyamatában, és szükséges a növényi sejtek normális fejlődéséhez.
Kén – a növényben lévő fehérje szerves része – részt vesz az új búzasejtek képződésében. A kénhiány jelei hasonlóak a nitrogénhiány jeleihez, de kifejezettebbek.
Mikroelemek, például vas, cink, mangán, molibdén, klór, bór a kultúra fejlődésében is fontos szerepet játszanak, bár kisebb mennyiségben van rájuk szükség. Részt vesznek számos, a növényi sejtekben végbemenő folyamatban, hozzájárulnak a fehérjeképződéshez, és nagy molekulák kialakulásában játszanak szerepet.
Vashiány esetén és ennek megelőzése érdekében az őszi búza őszi és tavaszi termesztése során komplex mikrotrágyákat juttatnak ki - „Kelkat Mix Calcium” (0,5 kg/ha) vagy „Kelkat Fe” (0,2-0,3 kg/ha).
Mikor kell az őszi búzát trágyázni
Annak érdekében, hogy az őszi búza nagy termést hozzon, hasznos elemekkel táplálják a növekedési időszakban:
- Az őszi trágyázás növeli a búza télállóságát. A legjobb megoldás az, ha a szántás alatt hasznos elemeket viszünk be. Ilyenkor 20-25 cm mélységben minden értékes anyag a talajba kerül, ami jó hatással van a gyökérrendszer fejlődésére.
- Kora tavasszal. Ennek a táplálásnak köszönhetően a szár és a tüskemag jobban nő.
- A növény legelején kilép a csőbe. Ezt a trágyázást produktívnak nevezik, mivel ez befolyásolja a búzatermés mennyiségét.
- Kiváló minőségű takarmányozás. A szemcseképződés megkezdése előtt adják hozzá. Ez az etetés pozitív hatással van a fotoszintézis intenzitására és a végtermék minőségére.
Műtrágya kijuttatási arányok
Az őszi búza tápanyag-kijuttatásának mértéke a tervezett betakarítás mennyiségétől függ.
10 c/ha terméshozam esetén műtrágyázzon a következő mennyiségű elemmel:
- nitrogén – 25-30 kg;
- foszfor - 10-14 kg;
- kálium - 20-25 kg.
Ügyeljen ezeknek az elemeknek az arányára is. Az ideális arány 1,5:1:1-2. Ha ez az arány nem teljesül, csökken a terméshozam, és romlik a szem minősége. A tavaszi búzát ugyanabban az adagban trágyázzák.
Referencia. Különbség van az őszi és tavaszi búza takarmányozásában. A téli növényeket ősszel, a tavaszi növényeket tavasszal vetik. A tavaszi vetemények rövidebb idő alatt érnek be, mint az őszi vetemények, így napi tápanyagszükségletük nagyobb, mint a téli növényeké.
Hogyan válasszunk műtrágyát
Az őszi búza műtrágya kiválasztásakor ügyeljen az elemek egyensúlyára. Nézzük ezt részletesebben.
Ásványi műtrágyák
Az ásványi műtrágyák növelik az őszi búza hozamát.A tapasztalt gazdák a fő tápanyagokat - nitrogént, foszfort és káliumot - tartalmazó komplex műtrágyákat használnak. Az ilyen műtrágyákat a búza vetése előtt vagy közvetlenül az eljárás során használják.
Hamuzsír
A kálium befolyásolja a gabona táplálkozási tulajdonságait, és növeli annak hidegállóságát. Az anyagot a vetés előtt eloszlatják a talaj felszínén (30 kg/ha). Fejtrágyaként gyakran káliumsót vagy kálium-kloridot használnak.
A kálium-klorid felhasználási aránya az őszi búza szántásra és szántásra a nem csernozjom vidékeken 0,5-1 c/ha, a káliumsó 0,75-1,5 c/ha.
Magnézium
A magnézium befolyásolja a sejtek oxigéntelítettségét, és ennek megfelelően meghatározza a gabona minőségét.
A legjobb hatás érdekében a trágyázást lombozaton alkalmazzák. Ennek az elemnek a forrása a magnézium-szulfát, amelynek koncentrációja 16%.
Kalcium
A kalcium jótékony hatással van a növények növekedésére, és növeli a növény ellenálló képességét a különböző betegségekkel szemben.
A kalcium hiánya a gyökérrendszer rossz növekedéséhez vezet, ami azt jelenti, hogy a növény nem lesz képes teljesen felszívni a nedvességet a talajból és megkapni a szükséges tápanyagot. Ennek az elemnek a táplálására általában kalcium-nitrátot használnak.
Foszfor
A foszfor részt vesz a fotoszintézisben, növeli a növény fagyállóságát és javítja az ellenállást betegségek. Általában a magvetés során alkalmazzák. Az elem forrásaként kettős vagy egyszerű szuperfoszfátot használnak. Foszfát kőzetet is használnak.
Nitrogén
Az őszi búza termesztéséhez nitrogén műtrágyák szükségesek. A növény nitrogénforrása az ammónium-nitrát és a karbamid (karbamid), az utóbbi nitrogéntartalma körülbelül 46%.
Hogyan kell megfelelően alkalmazni a karbamidot a búzára? A növények táplálása gyökér- és lombozatos módszerekkel történik. Őszi búzához A karbamidot részletekben alkalmazzák, mivel ősszel az anyagot gyorsan kimossák a talajból. Ügyeljen arra, hogy a virágzási időszakban és a viasz érettségéig a növényeket nitrogénnel táplálja.
A termelékenység növelésére elegendő 30-60 kg karbamid hozzáadása 1 hektáronként, hogy fehérje felhalmozódjon a gabonában - 100-120 kg / 1 ha. A műtrágyázás során figyelembe veszik az elődöket - a hüvelyesek után a műtrágya mennyisége csökken.
KAS-32
A KAS-32 egy folyékony karbamid-ammónia keverék, 32%-os nitrogéntartalommal. Az UAN-32 használatakor a búzát háromféle nitrogénnel látják el egyszerre - amidot, ammóniumot és nitrátot. Ez a fő előnye ennek a műtrágyának a szilárd műtrágyákkal szemben.
Ammónium-szulfát
Ez a műtrágya kéntartalmával kiemelkedik a nitrogén műtrágyák közül. Az ammónium-szulfát jó eredményeket mutat őszi búzára kijuttatáskor, mivel a műtrágyázás hosszan tartó hatással van a termésre, minimális főanyagveszteséggel.
Kén
A kén az őszi búza egyik fontos eleme, hiszen hiányában a nitrogén hatása lehetetlen. Az ilyen műtrágyákat a nitrogén műtrágyákkal egyidejűleg alkalmazzák. Magnézium-szulfátot (szulfátkoncentráció – 16%) vagy szuperfoszfátot (koncentráció – 24%) használnak kéntartalmú táplálékforrásként.
Szerves műtrágyák
Az ilyen műtrágyák növelik a talaj termékenységét és aktiválják a mikrobiológiai folyamatokat. A legelterjedtebb szerves trágya a trágya, a tőzeg, a zöldtrágya és a fahamu.
Hogyan készítsünk műtrágyát búzához saját kezűleg
Valamennyi ásványi műtrágya vegyi termék, amelyet gyárakban, védőfelszerelést használó szakemberek állítanak elő. Veszélyes az ásványi műtrágyák önálló előállítása. Csak bizonyos típusú műtrágyák szigorú arányú keverése megengedett.
A szerves trágyákkal más a helyzet – nem veszélyesek.
Trágya
A leggyakoribb szerves trágya. Friss és rothadt formában, komposzt részeként használják. A hígtrágya olyan fontos elemeket tartalmaz, mint a nitrogén és a kálium.
A teljes műtrágya elkészítéséhez a szuszpenziót szuperfoszfáttal keverjük össze. A mulleint a következőképpen készítjük: a friss trágyát 1:5 arányban vízzel öntjük, és 10 napig hagyjuk.
IL
Gazdag nitrogénben, foszforban és káliumban, ezért gyakran használják fejtrágyaként. Az iszap begyűjtésének legkedvezőbb időpontja az, amikor a tározóban a víz szintje minimális.
A hatás fokozása érdekében az anyagot szerves vagy ásványi műtrágyákkal keverik össze.
fa kéreg
A fa kérgét és fűrészport feldolgozott formában ásványi adalékokkal használják. Használat előtt komposztálják. A kéreg nedvességtartalma körülbelül 75%.
100 kg kéreghez adjunk hozzá 0,9 kg ammónium-nitrátot, 0,7 kg karbamidot, 2 kg nátrium-nitrátot, 0,2 kg szuperfoszfátot, 1,5 kg ammónium-szulfátot. A komposzt 6 hónap után használható fel, ezért érdemes előre elkészíteni.
Hamu
Körülbelül 30 különböző mikroelemet tartalmaz. A talaj savasságának csökkentésére használják. A kőolajtermékek, műanyagok és polimerek elégetésével nyert hamu nem használható műtrágyaként.
Nem nehéz műtrágyát készíteni szerves és ásványi műtrágyák keverésével, de kerülni kell a termést károsító anyagok kombinálását.
Fontos! Ne keverje össze az ammónium-nitrátot és az ammónium-szulfátot szerves trágyákkal, például trágyával, hamuval és madárürülékkel.
A műtrágyák helyes kijuttatása
A műtrágya formájától függően a talajba történő kijuttatás eszközei eltérőek. Folyékony ásványi műtrágyákhoz PZHU-t és OP-2000-et használnak. Granulátum vagy por formájú műtrágyák kijuttatásához - műtrágya vetőgép RTT-4.2A, NRU-0.5, 1-RMG-4.
A talaj szilárd szerves műtrágyákkal történő trágyázásához olyan egységeket használnak, mint a ROU-5, PRT-10, RUN-15B. A folyékony szerves trágyákat RZhT-8, RZHU-3.6 alkalmazza. Amikor műtrágyát ad a barázdákhoz, használjon MLG-1-et. A folyékony műtrágyákat néha kis repülőgépekkel permetezik.
Az őszi búza megfelelő táplálkozásának biztosítása érdekében a teljes növekedési periódus alatt a következő műtrágyakijuttatási időpontokat kell betartani:
- ősszel a vetés előtt vagy a vetéssel egyidejűleg;
- kora tavasz a növekedés serkentésére;
- a virágzási időszak alatt;
- a csővezeték időszakában.
Alapvetően két módszert alkalmaznak a termés trágyázására:
- gyökérmódszer - műtrágyát alkalmaznak a talajra, és a növény gyökerei felszívják;
- lombozatos módszer - a tápanyagokat a lombozatra és a szárra juttatják.
A fő etetés a gyökértáplálás, mert a gyökérrendszeren keresztül jelentős mennyiségű tápanyag jut be. Ezenkívül lombozatot is használnak.
A műtrágyázás szabályai:
- szemcseátmérő - legfeljebb 5 mm;
- az etetési páratartalom 1,5-15% között van;
- egyenletesen alkalmazza a műtrágyát, hogy ne maradjanak kezeletlen területek.
A műtrágyákat száraz vagy hígított formában alkalmazzák.A száraz műtrágyák használata további bőséges öntözést igényel az eljárás után. Lombos módszerrel történő műtrágyázáskor a száraz komponenseket vízzel hígítjuk és permetezéssel permetezzük.
Referencia. Egyes gazdák trágyázzák a tavat. búza Buznitsky szerint - gyökérmódszerrel tárcsás vetőgépekkel. Lehetővé teszi a hasznos elemek veszteségének csökkentését, amelyek a növények takarmányozásának felületi módszerével fordulnak elő.
Következtetés
Annak érdekében, hogy ne csak gazdag őszi búzatermést, hanem kiváló minőségű gabonát is kapjunk, a trágyázást a vegetációs időszakban négyszer végezzük. A gabona fehérjével való telítéséhez fontos az ásványi műtrágyák helyes kombinálása, kombinálva a szükséges mikroelemeket. Ön is készíthet szerves trágyát komposzt vagy hígtrágya készítésével.