Betartjuk a vetésforgó szabályait: mit lehet a hagyma után jövőre ültetni, és mit nem
A kerttulajdonosok gyakran kísérleteznek, évről évre különféle növényeket ültetnek: zöldségeket, bogyókat, fűszereket, gyógynövényeket és másokat. Mindannyian kölcsönhatásba lépnek a talajjal - tápanyagokat vesznek fel belőle, és átadják a sajátjukat. A növények megfelelő váltogatása ugyanazon a területen pótolja a föld termőképességét, csökkenti a betegségek kialakulásának kockázatát és növeli a termőképességet.
Még a közönséges hagymára is vonatkoznak a vetésforgó szabályai. Mit célszerű jövőre hagyma után ültetni, és mit nem, milyen növények lesznek a legjobb társai a hagymacsaládnak, ebből a cikkből megtudhatja.
A vetésforgó szabályai hagymatermesztéskor
A vetésforgó a növények megfelelő váltogatását jelenti, ami csökkenti a növénybetegségek kockázatát és növeli a talaj termékenységét.
A hagymafélék családjába tartozó növények jól érzik magukat a nem savas, közepesen nedves, jó légáteresztő képességű talajban. A hagymát ültetni kívánt területet jól fel kell melegíteni a napnak. A kultúra nem szereti az erősen árnyékolt ágyakat: a fényhiány rossz hatással van a fejlődő hagymák méretére.
A hagymaágyakat nem szabad friss trágyával trágyázni. A legjobb műtrágyák a nitrogént, káliumot és foszfort tartalmazó ásványi műtrágyák, valamint a fahamu.
Referencia! A fahamu nemcsak hasznos anyagokkal telíti a talajt, hanem megakadályozza a gombás betegségek előfordulását is.
Ha a talaj erősen savas, akkor dolomitliszt vagy oltott mész hozzáadásával dezoxidáljuk. A lakmuszpapír segít meghatározni a savasság szintjét. Ehhez oldjunk fel egy kevés földet egy pohár vízben, és helyezzünk indikátort az oldatba. Megnövekedett savasság esetén piros lesz.
A talaj állandó nedves állapotban tartása jótékony hatással lesz a terméshozamra, a túlzott nedvesség pedig rothadási folyamatokhoz vezet.
Miért fontos követni őket?
A vetésforgó szükségességének fő okai:
- A megfelelő vetésforgó fenntartja a talaj termőképességét.
- A vetésforgó elve megakadályozza a kórokozók és rovarkártevők felhalmozódását.
- A növények megfelelő ültetése javítja a talaj egészségét.
Ha több éven keresztül ugyanazt a növényt ülteti ugyanabba az ágyásba, ez a talaj kimerüléséhez vezet. Ezen túlmenően az erre a növényre jellemző kórokozók intenzíven fejlődnek benne.
Egyes növények nemcsak nem merítik ki a talajt, hanem éppen ellenkezőleg, tápanyagokkal telítik. Ezek a növények közé tartoznak a hüvelyesek, a zöldtrágya és a téli növények. Utánuk a talaj nitrogénben és más hasznos vegyületekben gazdag.
A hagyma utáni vetésforgó jellemzői az üvegházban és a nyílt terepen
A nyílt terepen történő vetésforgótól eltérően, ahol a vetésforgó évente történik, az üvegházi körülmények lehetővé teszik, hogy egy növényt egy helyen 2-3 évig neveljenek. De ez csak a talaj felső rétegének éves változtatásával lehetséges.
Megújult talajban a növények nem szenvednek a táplálkozás hiányától, és nem érintik őket a megmaradt gombaspórák. Sok kertésznek van üvegháza, amelyet egész évben fűtenek és használnak.
Az üvegházhatású talajt évente kétszer ássák ki – ősszel és tavasszal, és szerves trágyák vagy teljes ásványianyag-komplex hozzáadásával telítődnek hasznos elemekkel. Az ásás után a talajt fertőtlenítik forró kálium-permanganát oldat öntésével és Fitosporin oldattal permetezve.
Referencia! A "Fitosporin" egy kontakt gombaölő szer, amelyet a gombás betegségek kialakulásának megelőzésére használnak.
A hagyma rengeteg hasznos anyagot von ki a földből, és ha ismét ugyanarra a területre ültetik, érezhetően csökken a terméshozam. Ezenkívül utána patogén spórák és kártevő lárvák halmozódnak fel a talajban. Ezért nem lehet jó minőségű hagymákat termeszteni nyílt terepen ugyanazon a helyen.
Kell-e pihenés a földnek a hagyma után?
A fő szabály: a hagymatermesztés után a földnek három évig pihennie kell a családba tartozó növényektől. A talajnak két okból van szüksége ilyen hosszú pihenésre: a talaj kimerülése és a betegségek és kártevők felhalmozódása miatt.
Mit ültethetsz a hagyma után jövőre?
Jövőre a hagyma után nyílt terepen ültetheti a Solanaceae, a Pumpkin és a hüvelyesek családjába tartozó növényeket, valamint téli és gyökérnövényeket. Ezek a növények immunisak a hagymás növényekre veszélyes betegségekre, és a talaj összetétele igen kedvező a teljes fejlődésükhöz.
A burgonyát és a paprikát a legjobb a következő évben a hagyma után ültetni. Ezek a növények jól mutatnak a hagymaágyásokban. Ezenkívül különféle betegségekben szenvednek - a talajban megmaradt kórokozó szervezetek nem károsítják a burgonyát és a paprikát.
A táblázatban jól látható, hogy a következő évben mit lehet ültetni a kertben hagyma után:
- Legnépszerűbb követők - hüvelyesek (bab, borsó, csicseriborsó, szójabab), gyökérzöldségek (sárgarépa, cékla, fehérrépa), nadálytő (burgonya, paprika), sütőtök (uborka, tök, dinnye, cukkini).
- Lehetséges követők - padlizsán, paradicsom, káposzta.
- Érvénytelen követők - hagyma (póréhagyma, spenót, medvehagyma), fokhagyma, medvehagyma, kukorica.
Mit érdemes közvetlenül a hagyma betakarítása után ültetni?
Az ágyásokra az augusztusi hagyma betakarítása után lehet ültetni:
- Saláta. Mindig szükséges az asztalon, és bármilyen étel dekorációjaként szolgál. A lényeg, hogy a csomagoláson szerepeljen a nyári vetésre való alkalmasság felirata.
- Korai érett káposzta. A rendkívül korai érésű hibrideket kiváló lehetőségnek tekintik.
- A sárgarépa és a répa korai fajtái. Az ilyen telepítések egyetlen hátránya, hogy ezek a zöldségek nem alkalmasak hosszú távú tárolásra, de tökéletesen kiegészítik bármely zöldségétel ízét.
- Retek (daikon). Ha hagyma után retket ültetünk, ne ássuk el a magokat túl mélyen.
- Retek. Hosszú nappali órákban ez a gyökérnövény a nyílba kerül. Ezért a retek számára az augusztus közepén történő ültetés a legjobb megoldás.
- Kapor.
Mit nem szabad ültetni?
A hagyma után nem ültetheti el a Hagyma családba tartozó hagymát. Ide tartozik a hagyma és a fokhagyma. A kimerült talaj még ásványi műtrágyák hozzáadásával sem tudja biztosítani számukra a szükséges táplálékot. Az ilyen telepítések jelentősen csökkentik a hozamot, és a hagymák aprításához vezetnek. Ezenkívül a növényeket „családi” betegségek is érinthetik, amelyek spórái a talajban megmaradnak.
Ezenkívül az olyan virágok, mint az amarillisz és a jácint, nem fognak gyökeret verni a hagymaágyásokban.
A hagyma ültetése után a talajt kiássák, és káliumműtrágyákat alkalmaznak.
A legjobb elődök a hagyma ültetése előtt
A hagyma legjobb elődei a következők:
Ezek után a növények után a hagyma nemcsak gyorsan nő, hanem jó terméssel is örömet okoz.
Kedvező talajnak tekinthető az is, amelybe az ültetés előtt nagy mennyiségben alkalmaztak szerves trágyát. Az ültetés után és a tenyészidőszakban nem adnak szerves anyagot a hagymaágyásokhoz, mert ez károsítja a növényt.
A téli készleteket kukorica, paradicsom, saláta és uborka után ültetik.. A hidegtűrő növény +5…+7℃ levegőhőmérsékleten kel ki. De ne felejtsük el, hogy minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál később jelennek meg a hajtások.
Mely növények után jobb nem ültetni a hagymát?
A hagyma esetében elfogadhatatlan prekurzorok a következők:
- eper;
- lomb;
- fűszeres fűszernövények;
- sárgarépa;
- fehér retek;
- retek;
- retek;
- hagyma;
- fokhagyma.
A legjobb és legrosszabb szomszédok a kertben
A hagymafélék családjába tartozó növény jól tűri a szamóca mellé. De arra a kérdésre, hogy lehet-e hagymát ültetni eper után, a válasz egyértelmű: nem. Az epernek mély gyökerei vannak, ezért a legjobb, ha sekély gyökérrendszerrel rendelkező növényeket ültetünk ezekbe az ágyásokba.
A hagymacsalád társnövényei közé tartozik még a sárgarépa, a zeller, a cékla és a saláta.
De az ágyások mellett, amelyekre babot, borsót és zsályát ültetnek, a keserű zöldség nem fog kijönni.
Referencia! A klasszikus kombináció a hagyma és a sárgarépa. Megvédik egymást a betegségektől és a kártevőktől. A sárgarépa elűzi a hagyma legyet, ami jelentős károkat okoz a termésben.
Tanácsok tapasztalt nyári lakosoktól
Jövőre a legjobb, ha a hagyma után hüvelyeseket és téli növényeket ültetünk az ágyásokba. A hagymás növények sok nitrogént vesznek fel fejlődésükhöz, a hüvelyesek pedig nitrogénnel töltik fel a kimerült talajt. Hagyma után is vethet éjszakai pajzsot, ha előzőleg ásványi anyagokkal és fahamuval dúsította a talajt.
A jól melegített ágyásokban gyorsabban növekszik a termés, ezért napos vagy enyhén árnyékos helyre ültetjük. Erős árnyékban a hagyma nem fejlődik ki teljesen. Szintén nem ajánlott síkvidékre, magas talajvízzel rendelkező helyekre és hideg talajba ültetni.
A hagymanövények ágyait ősszel ásják ki komposzt és hamu hozzáadásával. A friss trágya hozzáadása azonban nem ajánlott, mivel az szinte minden növényre káros.
A tapasztalt nyári lakosok azt javasolják, hogy palántákat ültessenek burgonya után. De meg kell győződnie arról, hogy nincsenek kártevők: fonálférgek és drótférgek.
Következtetés
A Hagyma család növényeinek termesztése során a vetésforgó megsértése a termés degenerálódásához vezet. Először is, a hozam észrevehetően csökken, majd a gyümölcsök összetörnek.
Nincs értelme megbirkózni szerves anyagok és ásványi anyagok nagy mennyiségben történő hozzáadásával, ez a technika szintén negatívan befolyásolja az ültetvényeket. Ezenkívül megnő a kártevők és betegségek valószínűsége. De ha betartják az agrotechnikai szabályokat, akkor nemcsak a talaj termékenysége, hanem a növények termőképessége is megmarad.