Mi a búza, milyen családba tartozik - teljes leírás

A búza jelentőségét az ember számára nehéz túlbecsülni - liszt, gabonafélék, tészta- és édesipari termékek, olaj, alkoholos italok készülnek belőle. A növényt takarmányozási célokra és gyógyászatban használják. Az egyik legszélesebb körben termesztett növény, számos országban a lakosság táplálkozásának alapja, a gabona pedig a legfontosabb nemzetközi árucikk.

Mi a búza

A búza a Poaceae családba tartozó lágyszárú növények nemzetsége, a világ legtöbb országában vezető gabonanövény. A nemzetség körülbelül 20 fajt foglal magában. Típusfajták – Búza puha, vagy nyár, a durumbúzával együtt nagy gyakorlati jelentőséggel bír.

A termesztett faj keleti eredetű, legvalószínűbb régiója a délkeleti Türkiye. Az északi és déli pólus kivételével minden kontinensen termesztik. Téli és tavaszi fajtákat termesztenek.

A búza jellemzői

E nemzetség szinte minden növénye egynyári, de 1937-ben tenyésztették ki az első évelő növényeket. fajták. Hibridizációval kapták tavaszi puha búza és kúszó búzafű.

Évi

Lágyszárú egyszikűek, 30–1,5 m magas, felálló szárral. A belső szár lehet teli (szalma) vagy tölthető. A levelek laposak, lineárisak, típustól és fajtától függően - csupasz vagy szőrös, szélessége 3-20 mm, egyszerű. A levélhüvelyeket lándzsa alakú fülek hasítják. A gyökérrendszer mindig rostos.

Virágzat – tüskés, egyenes, lineáris, tojásdad vagy hosszúkás, mindig összetett. A kalász hossza 3-16 cm, a kalászok egyesek, a tengelyen két hosszanti sorban helyezkednek el, 9-16 mm hosszúak, egymáshoz közel 2-5 virággal. A tüske tengelyén nagyon rövid szőrszálak találhatók, a rövid alsó és a hosszú felső szegmensek között nincs csukló.

A virágok levelei és fellevelei vannak. Alsó pikkelyei 7-20 mm hosszúak, tojásdadok vagy hosszúkásak, simák, érdesek vagy szőrösek, gerincük nincs, csúcsán fog vagy gerinc alakul ki. Átlagos hossza 10-15 mm. A felső pikkelyek rövidebbek, mint az alsók, rövid csillós élekkel. A virágnak három porzója van, 2-4 mm hosszú portokokkal. Gyümölcse 0,5-1 cm hosszú, vastag, ovális vagy hosszúkás szemű, mély barázdával.

Örök

Bokros növény, rostos gyökérrendszerrel. A bokor felálló, legfeljebb 1 m magas Szára erős, nem dől, egy növényen akár 35 szár is kialakul. A levelek 2 cm-ig szélesek, laposak, lineárisak, a felső oldalon kifejezett serdüléssel.

A kalász érett állapotban fehér, tüskés. A napellenzők fehérek, fogazottak. Egy tüske átlagos hossza 10 cm, egy tüskében átlagosan 6-18 kalász van, mindegyikben 5-7 virág. A tüskés pikkelyek csupaszok.

A búza évelő formái tavaszi és téli veteményként is viselkednek – elvetve ugyanazon év őszén kelnek ki, őszi vetéssel pedig tipikus téli kultúrákká válnak. A növekedési időszak 105 nap, a második életévben 80-90 nap.

Kémiai összetétel és kalóriatartalom

A növényi tápanyagok fő készlete a gyümölcsökben - gabonákban található, amelyekért a növényt termesztik. 100 g búzaszemben 305 kcal van.

A BZHU tartalma:

• fehérjék – 11,8 g;
• zsírok - 2,2 g;
• szénhidrátok - 59,5 g;
• élelmi rost – 10,8 g;
• víz - 14 g.

100 g gabonában a következő mennyiségű mikro- és makroelem található:

• szilícium - 48 mg;
• mangán – 3,76 mg;
• szelén - 29 mcg;
• réz - 470 mcg;
• kobalt - 5,4 mcg;
• molibdén - 23,6 mcg;
• cink - 2,79 mg;
• foszfor - 370 mg;
• vas - 5,4 mg;
• kálium - 337 mg;
• magnézium - 108 mg.

Vitamin tartalom:

• RR – 7,8 mg;
• E – 3 mg;
• B1 – 0,44 mg;
• B2 – 0,15 mg;
• B5 – 0,85 mg;
• B6 – 0,378 mg.

Búzaszem

A Caryopsis a búza kemény termése, maga a gabona, amelyet a megtermékenyített petefészekből nyernek. Ez egy egyszerű szárított gyümölcs, egymagvú, nem szárad. Gyökérből, sziklevélből és bimbóból áll. A gabonahéj ásványi anyagokat és rostot tartalmaz, az endospermium (a gabona belső tartalma) fehérjéket és szénhidrátokat, a csíra pedig ásványi anyagokat, vitaminokat, telített zsírokat és fehérjéket tartalmaz.

Hogyan történik a búza beporzása?

A legtöbb növény minden fajtája önbeporzó, és nem igényel rovarok vagy szél segítségét. A beporzás akkor következik be, amikor a portokok pollenje a stigmára kerül. Szeles időben előfordulhat keresztbeporzás, de ez gyakran a fajták keresztezéséhez vezet, ami a legtöbb esetben nem kívánatos.

A búza tulajdonságai

A búzaeledel szénhidrátban gazdag, ennek következtében telítődik, és hosszú időn keresztül energiával látja el a szervezetet. Javítja a gyomor-bél traktus működését, lágyítja a sósav hatását és beburkolja a gyomor falát, normalizálja az anyagcserét. Az élelmi rostok masszírozó hatással vannak a bélfalakra. A búzaszemekben található pektin nedvszívó tulajdonságokkal rendelkezik, eltávolítja a káros és ballaszt anyagokat a szervezetből.

Hogyan használják a búzát az emberek?

A búzát széles körben használják élelmiszerként, takarmányként és ipari növényként. Az állattenyésztésben nemcsak a gabonát, hanem a növényi szárból nyert zöldmasszát, szalmát és szénát is felhasználják.

A kultúrát széles körben használják orvosi célokra. A keményítőt szemekből nyerik, amelyet porokban, kenőcsökben és keményítőkötésben használnak. Az immunmodulátorokat búzacsírából nyerik.

Referencia. A csírakivonat égésgátló tulajdonságokkal rendelkezik, és felgyorsítja a sebfelületek gyógyulását. A kozmetológiában olajukat öregedésgátló szerként használják.

A kalászokat a virágkötőkben használják csokrok és kompozíciók készítésére. A szárakat játékok és dekorációk szövésére használják.

A búza fő iránya az élelmiszer. A búzát gabonából nyerik Liszt, széles körben használják a főzésben és cukrászatban. A gabona külső héját korpa előállítására dolgozzák fel. A búzadarát, a bulgurt és a kuszkuszt szintén gabonából állítják elő. Az italiparban a búza az alkohol, egyes vodkafajták, a sör és a whisky alapja.

Referencia. A tésztakészítés során gyakrabban használnak durumlisztet, puha lisztből sütik a kenyeret és az édesipari termékeket. A durumbúzában a keményítőszemcsék keményebbek és kisebbek, és több glutént tartalmaz. A puha búzában azonban a részecskék lazábbak és nagyobbak, a belőle készült pékáruk bolyhosak és gyorsan elhalnak.

Az iparban a termény tapadó tulajdonságait gipszkarton és rétegelt lemez gyártásánál használják fel.

Érdekes tények a búzáról

Ennek a gabonanövénynek az évszázados története gazdag különféle legendákban és tényekben:

• A búza az egyik első ember által termesztett növény.
• A csíráztatott búzaszemek népszerűek és fogyasztják az egészséges életmód hívei.
• Az ókori vallásokban a búzát a gazdagság szimbólumának tekintették.
• Vincent Van Gon gyakran ábrázolt búzamezőket festményein.
• A kereszténységben az Ígéret Földje a búza földje.
• A „forró hely” így nevezték az ivóhelyeket, mivel az alkoholos italokat búzából készítettek.

Következtetés

A búza fontos mezőgazdasági növény, amelynek nem csak kulináris értéke van. Származékait a legkülönfélébb területeken használják - állattenyésztés, gyógyászat, gyógyszeripar, ipar. Világszerte több száz búzafajtát és hibridet termesztenek különféle igényekre. A tenyésztők minden évben új, egyedi tulajdonságokkal rendelkező növényeket fejlesztenek ki termelékenység és a kedvezőtlen tényezőkkel szembeni ellenállás.