Mi a takarmánybúza és hol használják?

Az állattenyésztés fejlődése megnöveli az állati takarmány iránti igényt. A statisztikák szerint az éves gabonatermés hozzávetőlegesen felét fordítják ezekre az igényekre. A búza körülbelül 20 millió tonnát tesz ki, a takarmánygabonát kizárólag erre használják fel állatállomány etetése.

Mi a takarmánybúza

A takarmánybúza alacsony minőségű, állati takarmányozásra szánt búza. Ez egy olyan gabona, amely nem ment át minőségellenőrzésen, ezért nem jutott el az élelmiszerpiacra. Ez a búza alkalmas mezőgazdasági felhasználásra.

Mi a takarmánybúza és hol használják?

Különbségek az élelmiszerektől

A takarmánygabonát minden típusú gabonanövényből nyerik. Általános jel: emberi táplálkozásra nem használható. De a takarmány kémiai összetétele alkalmas az állatok számára. Csökkentett mennyiségű fehérjét és rostot tartalmaz, és több szénhidrátot tartalmaz, mint az élelmiszer.

A búzát 6 osztályra osztják. A takarmánygabona magában foglalja az 5. és 6. osztályú gabonát. Ezt használják az állatok takarmányozására. Az 1-4 osztályt emberi táplálkozásra használják.

Célja

A takarmánygabonákat juhok, sertések, tehenek, nyulak, csirkék, libák, kacsák és más állatok és madarak etetésére használják.

Takarmány- és takarmánybúza – ugyanaz a dolog vagy sem?

Takarmány – 5. és 6. osztályú búza. Ezek nem élelmiszer jellegűek, amelyeket csak állati takarmányként használnak.

Azaz a takarmány és a takarmánybúza lényegében ugyanaz.

Leírás és jellemzők

A takarmánybúza kevesebb zsírt, fehérjét és rostot tartalmaz, mint az étkezési búzában. De nagy a szénhidrát koncentrációja.

Szabványok, amelyeknek a gabonaféléknek meg kell felelniük:

  • maximális páratartalom - 12%;
  • gabonaszennyeződések mennyisége - legfeljebb 15%;
  • B és E vitaminok jelenléte;
  • fehérjetartalom - 10-16%.

A viszonylag magas cellulóztartalom miatt a durumbúzával lovakat és szarvasmarhákat etetnek. Más fajtákat baromfi, sertés és hal esetében használnak.

Mi a takarmánybúza és hol használják?

Sajátosságok

A takarmánybúzát kombinált takarmányok előállítására is használják. A jó minőségű takarmányban elegendő mennyiségű lizin biztosítja a takarmány teljes felszívódását az állatok által. Ez a foszfor és az aminosavak egyenlő arányának köszönhető.

Az 5. és 6. osztályú búza alapú kombinált takarmányok használatával a gazdálkodók gyors súlygyarapodást érnek el a fiatal állatoknál és javítják a hús ízét.

De ha a takarmánybúzát használják egyedüli táplálékforrásként, az károsíthatja az állatokat. Okoz:

  • túl sok szénhidrát – elégtelen mennyiségű rost és fehérje esetén ez elhízáshoz vezet;
  • magas keményítőtartalom - emiatt az állatállománynak problémái vannak a gyomor-bélrendszerrel.

A hiányosságok kompenzálására búzával együtt javasolt kukoricával, árpával, zöldségekkel, szénával, kölesszel, zabbal és friss fűvel etetni az állatokat.

A takarmánybúzára vonatkozó követelmények a GOST szerint

A követelményeket a GOST R 54078-2010 szabályozza. Előírja, hogy a takarmánygabona nem lehet az emberi és állati egészségre veszélyes baktériumokkal és gombákkal szennyezett, és nem lehet idegen szagú. A szabványok határozzák meg a megjelenést, az átlátszóságot, a fényt, a formát, a színt.

A GOST alapvető követelményei:

  • gyomszennyeződés - legfeljebb 5%;
  • ásványi szennyeződések - legfeljebb 1%;
  • szemes szennyeződések - legfeljebb 15%;
  • a búzára és az egészséges állapotra jellemző normál szín;
  • friss illat - nem lehet penész, dohos, maláta vagy rothadás árnyalata;
  • a fuzárium által érintett gabonatartalom legfeljebb 1%;
  • szárazanyag mennyisége – 87%-tól;
  • üszkös gomba által okozott kár – akár 8%.

A GOST szerint szennyeződésnek minősül a gabonahéj, a szár és a levelek, a kövek, a talajdarabok, a gyommagvak, egyéb szemek és hüvelyesek, a romlott gabona, valamint a gyomok.

A gabonaszennyeződésekre vonatkozó normákat is előírják. Ilyen szennyeződés a gabona:

  • sajtolt;
  • törött és korrodált, maximális részesedése a teljes tömegből - 50%;
  • kihajtott;
  • ráncos;
  • deformált;
  • éretlen.

Gabona besorolás

Mi a takarmánybúza és hol használják?

A gabona minőségének meghatározásakor mindenekelőtt annak állapotára kell figyelni - a nyersrost, nyersfehérje, szárazanyag, szénhidrát stb. mennyiségére. A besorolást nedvességtartalom, fehérjetartalom, glutén, a szennyeződések mennyisége és a kártevők által okozott kár mértéke.

A búza osztályozása:

  • 1. és 2. évfolyam – a legkiválóbb minőségű gabona, amelyet a termékek elkészítésére és az alacsonyabb minőségűek sütés közbeni minőségének javítására használnak;
  • 3. évfolyam szintén nagyra értékelik, élelmiszeriparban használva nem folyamodnak javításhoz;
  • 4. osztály tészta készítésére és kenyérsütésre használják, de 1. vagy 2. osztály szerinti javítás után;
  • 5. és 6. évfolyam – takarmánybúza.

A termesztés sajátosságai

Nincs speciális takarmánybúza mert nem alkalmas arra vetés.

A takarmánygabonát abból veszik, ami nem megfelelő minőségű élelmiszeripari felhasználásra.

Betakarítás tárolása

A gabona tárolási hosszát meghatározó fő tényező a páratartalom. A búzát olyan raktárba helyezik, ahol a páratartalom nem haladja meg a 12%-ot.

Ha ez a mutató megfigyelhető, a biokémiai folyamatok leállnak, és a takarmány 5-7 évig nem romlik. 12% feletti páratartalom mellett aktívan szaporodnak kártevők és hő szabadul fel.

Figyelem! A maximális tárolási hőmérséklet +10°C.

Hogyan válasszuk ki a megfelelőt

A dokumentumokat minden szállított szállítmányhoz be kell kérni. Nagy mennyiségek esetén (például gazdaságokban) több véletlenszerű zsákból vett mintákat küldenek laboratóriumi vizsgálatra.

Minőségi tanúsítványok jelzik a vizsgálati eredményeket, amelyek jelzik a veszélyes mikroorganizmusok jelenlétét/hiányát. Mindennek meg kell felelnie a GOST-nak. Bármilyen szabálysértés esetén a tételt visszaküldik a szállítónak.

A termelési költség a következő mutatókból alakul ki:

  • fajtacsoport;
  • piaci töltés – az utolsó betakarítás mennyiségétől függ;
  • gabonafajta;
  • egy termék iránti kereslet egy adott régióban.

A takarmánybúza előnyei és hátrányai

A takarmánygabona hátrányai:

  • megnövekedett mennyiségű keményítő;
  • fehérje, rost és zsír hiánya;
  • magas szénhidrát tartalom.

A túlzott mennyiségű szénhidrát egyensúlyhiányhoz vezet, és az elhízás kockázatához vezet. A rost hiánya miatt pedig a táplálék rosszul szívódik fel a szervezetben. Ezért a takarmánybúzát nem használják egyedüli takarmányfajtaként.

De ez a gabona alkalmas kombinált takarmányok adalékanyagaként. Más növényekkel kombinálva a takarmány lehetővé teszi a fiatal állatok gyors súlygyarapodását. A takarmány lizint tartalmaz az aminosav-anyagcsere stabilizálására.

Következtetés

A takarmánybúza takarmánygabona, az állati takarmányozás alapja.A vásárlás során minőségét ellenőrzik - ellenőrzik, hogy megfelel-e a szabványoknak, hogy ne károsítsa az állatállományt. A maximális haszon elérése érdekében a búzát más típusú takarmányokkal kombinálják.

Hozzászólni

Kert

Virágok