Minden a tavaszi búza termesztéséről: termesztéstechnológia a vetéstől a betakarításig

A búza az egyik legfontosabb mezőgazdasági gabonanövény. Kenyér, édesség, tészta és sok más termék készítésére használják. A termelési hulladékot takarmányként használják fel. A kultúra korai, jól tűri a fagyot, ellenáll a megtelepedésnek. A cikkben a tavaszi búza termesztésének jellemzőiről fogunk beszélni.

Mi az a tavaszi búza

Tavaszi - búza, tavasszal gabonának vetik. A meleg évszakban végigjárja a teljes vegetációs ciklust, és őszre bőséges termést hoz. Az Orosz Föderációban tavaszi búzát szinte mindenhol termesztenek, beleértve a kockázatos gazdálkodási területeket is.

Jellemzők és biológiai jellemzők

A tavaszi búza tenyészideje 70-120 nap. Nem fél a fagytól, már +1...+2°C-on csírázik, +4...+6°C-on jelennek meg a palánták. Ugyanakkor a lassú csírázási sebesség lehetővé teszi, hogy könnyen tolerálja az alacsony hőmérsékletet.

A száradási fázisba való átmenet akkor kezdődik, amikor a hőmérséklet eléri a +10…+12°C-ot. Az érés és a tejérettség +20...+25°C-ra emeli a hőmérsékletet. A búza nem tűri a túl magas hőmérsékletet (+35°C felett).

Nem minden talaj alkalmas termesztésre. A tavaszi búza jól terem gyep-podzolos, gyep-karbonátos és agyagos talajokon. Ebben az esetben a szántóréteg páratartalma legalább 70%.

Fontos! A teljes fejlődéshez, a bootoláshoz és az irányzáshoz a búzának jó világításra van szüksége napközben. A tavaszi termés az önbeporzó növényeket jelenti.

Tavaszi búza termés

Mérsékelt nedvességtartalmú, termékeny talajokon az Orosz Föderációban az átlagos terméshozam 30-35 c/ha. Korszerű termesztési technológiák alkalmazása, időben történő védekezés a kártevők és betegségek ellen, alkalmazása műtrágyák növelje ezt az értéket 50 c/ha-ra.

Termesztési technológia

A tavaszi búza termesztésénél az agrotechnikai módszereket és technikákat következetesen kell végrehajtani. Az ültetés és a betakarítás a lehető leggyorsabban megtörténik. Ha a vetést idővel meghosszabbítják, nehézségek adódnak a betakarítás során. Ha 5-10 napon belül nem szüretelik be a termést, a szemek jelentős része elpusztul a szőlőn.

A fő szakaszok a következők:

• talaj és ültetési anyagok előkészítése;
• vetés a forgalmi szabályok betartásával;
• trágyázás;
• kártevők és betegségek elleni védelem;
• növénygondozás;
• tisztítás;
• szárítás és tárolás.

A vetésre való felkészülés során a technológiai műveletek heti ütemezése készül, amelyet az időjárási viszonyok változásával módosítanak.

A tavaszi búza elődei vetésforgóban

A kultúra jól fejlődik az egy- és évelő hüvelyes füvek, soros növények és hüvelyesek után, kivéve a napraforgót. A burgonya, a len, a hajdina, a sárgadinnye, a takarmány- és a cukorrépa, valamint a nyüzsgő ugar a legjobb elődöknek számítanak. Bizonyos esetekben az őszi búza után tavaszi búzát vetnek biztosítási növényként. Ez azonban kártevők és betegségek felhalmozódásához vezethet.

A búzát nem lehet műveletlen földre helyezni: a gyökérrendszer gyengesége miatt nem tud normálisan fejlődni, és a növényt kiszorítják a gyomok.A gabonafélék (a kukorica kivételével) szintén rossz elődök, mivel gyakori betegségeik vannak, és megfosztják a búzát a szemek éréséhez szükséges tápanyagoktól.

A legkedvezőbb termesztési feltételek

A tavaszi búza nem tűri a meleg éghajlatot és az alacsony páratartalmat. Ezért hazánkban a Volga régióban, az Urálban, Szibériában és a Nem feketeföldi régióban található szántóföldeket foglalja el. Az állandó erős szél jelenléte is hátrányosan befolyásolja a növénytermesztést.

A tavaszi búzának kellő számú napsütéses napra van szüksége, különösen az érési és érési időszakban. Az Orosz Föderáció déli régióiban többet termesztenek őszi búzafajtákat, mivel itt a tavaszi búza nem biztos, hogy ellenáll a magas hőmérsékletnek. hőmérsékletek. Az Észak-Kaukázus lábánál a tavaszi búza jó termést mutat.

A talajt előre fel kell készíteni a vetéshez. Az őszi szántás rendkívül fontos. Az előd betakarítása után a talajt 6-8 cm mélyre hámozzák, 15-20 nap múlva újrafeldolgozásra kerül sor. Kora tavasszal a felszántott földet felboronáljuk, vetés előtt 5-6 cm mélységig megműveljük.

Tavaszi búza magvak

A vetéshez a kalibrált, szennyeződésektől mentes magokat választják ki. Nagy hozamú területekről származnak. Vetés előtt az ültetési anyagot kezeljük. Száraz sár elpusztítására - száraz módszerrel, poros - termokémiai módszerrel.

Az előkészítés utolsó szakasza a berakás (mikroelemek, növekedésserkentők és fertőtlenítőszerek keverékével történő bevonás), amely megakadályozza a gyökérrothadás megjelenését, a sár kialakulását és a magvak penészedését.

Búzavetés

A tavaszi búza az egyik első tavasszal elvetett növény. Amint a talaj +5...+6°C-ra felmelegszik, megkezdődik a vetés.A korai vetésnek köszönhetően a búza gyorsan csírázik, és van ideje gyökeret ereszteni, mielőtt a gyomok felébrednek.

A tavaszi búzát szűk sorokba vetik gépekkel. Az ültetési mélység 4-5 cm, ha a szem mélyebb, akkor a palánták nehezen tudnak áttörni a felszínre. Az ébredéshez a búzának erős ágyra és magas talajnedvességre van szüksége.

Mikor kell vetni tavasszal

Minden gazdaságban a vetés időpontja évente eltolódik egyik vagy másik irányba. Ez a tavasz tényleges kezdetétől, a hó olvadásától és a talaj optimális hőmérsékletre való felmelegedésétől függ.

Fontos! Vetőmag vetési aránya szilárdhoz fajták – 5-6 millió szem 1 ha-on, puha szemeknél – 4-5 millió, korszerű technológiával ezek a számok 2-3-szorosára csökkenthetők.

Az ultrakorai vetés gyakorlata

Az 1986-os hideg tavasz utáni gazdálkodók tapasztalatai és a tavaszi búza magas termései felkeltették az érdeklődést a korai vetéstechnológia iránt. A rendkívül korai ültetési dátumok megvédik a búzát a májusi szárazságtól, a gabonalegyek és a bolhabogarak okozta károktól. A tavaszi búzán is ritkábban fordul elő a rozsda, amikor a vetés kritikusan korai.

Fontos! A rendkívül korai vetés melletti döntésnél figyelembe kell venni a régióra jellemző időjárási viszonyokat. Ha a palánták megjelenése után súlyos fagyok fenyegetnek, fennáll a teljes haláluk veszélye.

Vetéstechnológia

A közelmúltban a gazdaságok nem alkalmazták a keresztezési módszert, hogy ne tömörítsék a talajt, ne pazarolják az üzemanyagokat és a kenőanyagokat (üzemanyagok és kenőanyagok), és ne késlekedjenek a vetésidőben.

A legtöbb mezőgazdasági vállalkozás szűk soros módszert alkalmaz, amely lehetővé teszi a búza egyenletes növekedését, elegendő tápanyagot és napfényt. Ez a módszer megkönnyíti a további gondozást és a betakarítást.

A vetés befejezése után a táblát gyűrűs hengerekkel hengerelik, hogy javítsák a vetőmag-talaj érintkezést és felgyorsítsák a palánták kikelését.

Tavaszi búzanövények gondozása

A vetés után 3-5 nappal a talajt boronálják, hogy eltávolítsák a kéregeket és a gyomok cérnaszerű palántáit. Súlyos fertőzöttség esetén az eljárást ismét 2-3 búzalevél fázisában végezzük. De jobb ezt elkerülni, mivel az ismételt boronálás a talaj gyors kiszáradásához vezet, aminek következtében a gabona nem tud csomóponti gyökereket kialakítani. A művelési szakaszban a talajt forgókapával boronáljuk.

A tavaszi búzatáblák fő gyomnövénye a vadzab. Leküzdésére triallátot (Avadex) használnak, amelyet a vetés előtti talaj-előkészítési időszakban alkalmaznak. A vegetációs időszakban aminsót, illoxánt és Dialen-t használnak a gyomok irtására.

A búza betegségek (lisztharmat, rozsda, rothadás) elleni védelme érdekében a booting és a heading fázisban a növényeket Fundazollal kezelik. A kártevők elpusztítására Decis, Volaton és Tsimbush használják.

Amint a tavaszi búza kikelni kezd, a növényeket „Tur” gyógyszerrel kezelik. Ez megóvja a termést a lerakódástól. Szükség esetén gyomirtó és rovarirtó szerek egyidejű alkalmazása is megengedett.

Intenzív technológia tavaszi búza termesztésére

A legkorszerűbb talaj-előkészítési és -művelési módszerek alkalmazása, a gépesített munkaerő maximális kihasználása, a fejlett növényvédő szerek és a hatékony műtrágyák kombinációja csak kis része annak, amit az intenzív technológia magában foglal.

A vetésterületek tervezési időszakában az agronómusok talajmintát vesznek, megvizsgálnak, és táblaútlevelet készítenek. Ennek a dokumentumnak megfelelően elkészítik a vetés előkészítési tervet, amely tartalmazza:

• a műtrágya kijuttatásának összetétele és időzítése;
• a szántás mélységére és a talajművelés egyéb szakaszaira vonatkozó követelmények;
• vetőmag anyagának kiválasztása;
• erózió elleni intézkedések;
• kártevők és betegségek elleni védelem a termesztés minden szakaszában;
• ültetési és betakarítási módszerek.

Ennek a megközelítésnek köszönhetően a gazdaság nemcsak anyagi és technikai erőforrásokat takarít meg, hanem a termelékenységet is 55-60 c/ha-ra növeli.

A tavaszi búza növekedésének és fejlődésének jellemzői

A növény tenyészideje a következő fázisokat foglalja magában: csírázás, kelés, száradás, szárképződés, virágzás, érés. A fázistól függően változnak a termény preferenciái - az első és a második magas páratartalomtól a minimális páratartalomig az utolsóban.

A fázisok hozzávetőleges időzítése:

• csírázás - 5-7 nap;
• palánták megjelenése - 15-20 nap;
• a száradás 3-4 levél megjelenésekor kezdődik és 8-9 leveles fázisban ér véget - ekkorra 11-25 nap telt el;
• a csőbe való belépés a megjelenést, a fejlődést és a növekedést jelenti kalászok – ez a folyamat körülbelül egy hónapig tart;
• fejléc - 2 hónappal a csírázás után a fül kibújik a felső levél hüvelyéből, az időszak körülbelül 10 napig tart;
• a virágzás legfeljebb egy hétig tart;
• érés - 1-1,5 hónap.

Az egyik fázisból a másikba való átmenetre való odafigyelés hatékony talajművelési és trágyázási módszereket tesz lehetővé a búzatáblákon.

Magok érése

A tavaszi búza három érési szakaszon megy keresztül:

• tejérettség – 1-2 hét;
• viasz - 1 hét;
• teljes – 12-16 nap.

Hozamstatisztika

Hazánkban valamivel kevesebb tavaszi búzát termesztenek, mint őszi búzát. Mintegy 13 ezer hektár szántóterületet foglalnak el a növények. Ugyanakkor a vetésterület az elmúlt 30 évben (1990 óta) folyamatosan nőtt.

Az Orosz Föderációban a búzatermésben vezető szerepet tölt be a krasznodari terület - itt átlagosan 55-60 c/ha termést takarítanak be. A második helyen az Oryol régió áll 40-45 c/ha-val. A harmadik helyen a Sztavropoli Terület és a Rosztovi régió osztozik, ahol a búza hozama 35-39 c/ha között mozog.

Következtetés

Hazánkban a tavaszi búzát a legkülönbözőbb éghajlati övezetekben termesztik. Ez a növény korai növény, jól tűri a fagyot, a rövid meleg nyár folyamán érik, és bőséges termést hoz.

A termesztéstechnológia az ültetési anyag megfelelő előkészítésére, a talajművelésre, a műtrágyák kijuttatására és a növények kártevőktől és betegségektől való védelmére vonatkozó követelményeken alapul. A termelékenység hazánkban a rekordszinthez közelít. Sok gazdaság a világátlag feletti eredményt mutat, miközben az orosz gabona minősége sok tekintetben felülmúlja a hasonló külföldi fajtákat.