Mi a kerti kapor és jellemzői
A közönséges kerti kaprot, amelyet a kerti ágyásokban szoktunk látni, nem csak a főzés fűszereként használják. Az orvostudományban és a kozmetológiában is használják.
A cikkből mindent megtudhat a kaporról: egy fotót a növényről, hogyan kell helyesen termeszteni és tárolni, milyen virágzata van a kapornak és hogyan virágzik, milyen családba tartozik.
A növény leírása és botanikai jellemzői
Először is nézzük meg, mi a kapor - egynyári vagy évelő növény? A kapor egynyári lágyszárú növény, amely a monotípusos nemzetségbe tartozik. Egyetlen formában létezik, amelyet illatos kapornak vagy kerti kapornak neveznek. Az Umbrella családhoz tartozik, és rövid életűnek számít.
Kinézet
Erős jellegzetes szagú, 1,5 m magasságot elérő növény, egyenes vagy gyengén elágazó egyetlen, serdülő szárral.. A szár barázdált, kékeszöld, felső részén ágak, az ágak között görbültek.
A levélnyélen lévő levelek alul helyezkednek el, a felső ülő levelek levélnyél nélküliek. Levelei tojásdad alakúak, szárnyasan boncoltak, az utolsó rendű lebenyek fonalasak.
Júniustól virágzik. A kis, sárga szirmú virágokat 2-4 cm átmérőjű ernyőkbe gyűjtik, amelyek viszont legfeljebb 20 cm átmérőjű kettős sugarú ernyőket alkotnak.
A magok nyár végén érnek. Hosszúkás, lapított alakúak, legfeljebb 5 mm hosszúak és körülbelül 2 mm vastagok.Az érett gyümölcsök barna színűek és élénk fűszeres illatúak. Sok embert érdekel, hogy a korianderrel és a korianderrel analóg módon mi más néven nevezik a kapormagot. Külön elnevezésük azonban nincs – egyszerűen csak kapormagok.
Fajták
A kapornak több fajtája létezik:
- Rendes - egy szárral, amelyen a levelek rögzítve vannak. Gyorsan virágzik, és magvakkal esernyőt fejleszt.
- Bokros – az alapból több internódiumot képez, amelyekből további hajtások jelennek meg. A fő szár lassan növekszik, és több zöldet hoz létre.
- Sűrű levelű – sok levél van a fő száron, úgy néz ki, mint egy kis lucfenyő.
Hol nő?
A kapor elterjedt az egész világon. Veteményeskertekben termesztik, gyakran önállóan, gyomként termesztik parcellákon. Vadon Közép- és Délnyugat-Ázsiában, Észak-Afrikában, a Himalájában és Iránban fordul elő, amelyeket hagyományosan a kapor hazájának tartanak.
Kémiai összetétel, nyomelemek, vitaminok és kalóriatartalom
A levelek szénhidrátot, pektint, karotint, riboflavint, tiamint, aszkorbinsavat, nikotinsavat és ásványi sókat (kálium, vas, foszfor, kalcium) tartalmaznak.
A növény minden része flavonoidokat tartalmaz: kvercetin, izorhamnetin, kaempferol. Illóolajat is tartalmaz, amely sajátos illatot ad, különösen sok a magvakban - akár 4%.
Referencia. A gyümölcsből származó illóolaj világossárga folyadék, finom, kellemes köményillattal, a lágyszárú részből zöldes, kapor illatú folyadék.
A magvak 14-15% fehérjét és akár 18% zsíros olajat tartalmaznak, amely petroselint, linolsavat, olajsavat és palmitinsavat tartalmaz.
Kalóriatartalom kapor 100 grammonként:
- friss - 40 kcal;
- szárított – 258 kcal;
- magvak – 305 kcal.
Friss kapor tápértéke 100 g-ban: fehérjék – 2,5 g, zsírok – 0,5 g, szénhidrátok – 6,3 g.
Hogyan hat az emberi szervezetre
A kapor egy fűszeres gyógynövény, amely rendelkezik sok hasznos tulajdonsággal. A leggyakrabban használt zöldje, amely számos, a szervezet számára hasznos vitamint tartalmaz.
Jótékony tulajdonságok
A kapor olyan mennyiségben tartalmaz aszkorbinsavat, hogy mindössze 100 g friss fűszernövény szükséges a napi C-vitamin szükséglet pótlásához. Egy csokor kaprot hozzáadásával a salátához elegendő B1-, B2-, B5-, B9-, PP-vitaminhoz jut.
Megnövekedett kalciumtartalom nélkülözhetetlen a csontrendszer számára, segíti ezt a fűszeres gyógynövényt a törések gyógyításában. A csontritkulás megelőzése érdekében a kaprot az idősek napi étrendjébe ajánljuk.
Fitoncidek aszkorbinsavval és más hatóanyagokkal kombinálva fertőtlenítő, nyugtató és fájdalomcsillapító hatásúak.
Illóolajok elősegíti a zsíros és nehéz ételek emésztését.
Figyelem! A kapormagok egyik fő terápiás tulajdonsága, hogy csökkenti a gázképződést a belekben. Ezért „kapros vizet” készítenek belőlük, amelyet életük első hónapjaiban kólikás babáknak adnak.
Sérelem
A kapor hasznos, de nem ajánlott túlzott mennyiségben használni. Ritka esetekben egyéni intolerancia lép fel a fűszeres kaporral szemben: az illóolajok allergiás reakciót válthatnak ki.
Kinek ellenjavallt a kapor?
A nagy mennyiségű kapor és a belőle készült gyógyszerekkel való kezelés alacsony vérnyomásúaknak nem javasolt.
A kapor használatának jellemzői
A növény minden része hasznos anyagokat tartalmaz, ezért a növény zöld leveleit, szárait és magjait használják fel.A hagyományos főzési felhasználás mellett gyógyító tinktúrákat, főzeteket, olajokat, kivonatokat készítenek belőlük. A népi gyógyászatban és a kozmetológiában használják. A kapor termékek sok hasznos tulajdonsággal rendelkeznek, és szinte nincs ellenjavallat.
A népi gyógyászatban
A kapor gyógyászati tulajdonságait a tudomány bizonyította, a magvak hivatalosan gyógyászati alapanyagnak számítanak. A zöldeket a dietetikában és a népi gyógyászatban is használják.
A hajtások és levelek infúziója, valamint ezek főzete otthon is könnyen elkészíthető. Magas vérnyomás kezelésére, valamint enyhe fájdalomcsillapítóként és vizelethajtóként alkalmazzák.
Az illóolaj és a magvak természetes és biztonságos nyugtató és görcsoldó.
A magvak infúzióját vagy főzetét szájon át alkalmazzák a gyomor-bél traktus rendellenességei esetén, mint aranyér elleni szert. Külsőleg sebgyógyító szerként működik, enyhíti a rovarcsípés okozta gyulladást és viszketést. Ugyanebből a célból külsőleg kaporlevél pasztával borogatást alkalmaznak.
A kozmetológiában
A zúzott zöldeket az öregségi foltok halványítására tervezett maszkok és borogatások tartalmazzák. Felfrissítik az arc, nyak, kéz bőrét, vitaminokkal táplálják.
A kapros jégkockák enyhítik a szem körüli duzzanatot, csökkentik a gyulladást és hidratálják a bőrt.
A kapormagból származó olajokat, valamint a gyógynövényekből származó különféle kivonatokat krémek, testápolók, szappanok és fogkrémek előállításához használják.
A főzésben
A fűszeres kapor ősidők óta fűszere a különféle ételek elkészítésének: hús, hal, burgonya, saláták.
A friss leveleket és szárakat salátákhoz, meleg és hideg ételekhez adják. A virágzat esernyőit a zöldségek otthoni konzerválására használják. A kaprot friss, száraz és sózott formában használják a főzéshez.
A kapor termesztésének jellemzői
A kapor egy szerény hidegálló növény, amely nem igényel gondos gondozást. Könnyű növekvő, önvetéssel könnyen szaporítható, szinte gyomszerűen nő, de a mezőgazdasági technológiájának is megvannak a maga sajátosságai.
Leszállás
A kaprot tavasz közepén, közvetlenül a hóolvadás után vethetjük, amikor a levegő hőmérséklete –4°C felett van. A magok +3°C hőmérsékleten kezdenek csírázni.
A korai betakarítás érdekében kezdje el leszállás amikor megérkezik a megfelelő hőmérséklet, és nyár végéig 2 hetente vessünk, biztosítva a friss zöldek folyamatos gyűjtését.
A kapor jól csírázik tél előtt vetve. Ehhez ősz végén előkészítik az ágyásokat, műtrágyázzák, alaposan fellazítják és 2 cm mély barázdákat készítenek a sorok között 20 cm távolsággal. Ezután letakarjuk, amíg beáll a fagy.
Vesse el a magokat fagyott földbe, tőzegből és humuszból álló talajszubsztrátummal megszórva. Tavasszal, amikor a hőmérséklet kedvező, hajtások jelennek meg. Ez lesz a legkorábbi betakarítás nyílt terepen - 2 héttel korábban, mint a tavaszi ültetés során.
A nyári ültetés nem ad ilyen eredményt, különösen akkor, ha az ültetési anyag vetés előtti kezelését nem végzik el. A maghéj kinyitása az illóolajok bősége miatt nehézkes, amelyeket nehéz elpusztítani, ha a magok nem teleltek át a talajban. Ezért speciálisan fel vannak készítve.
- Áztassa be a magokat forró vízbe (+60°C), és cserélje ki naponta többször. Növekedést serkentő szerekkel áztatható.
- Csíráztassa nedves géz alatt 4 napig.
- Fél órán át szárítjuk, majd előkészített ágyásokra vetjük.
A kaprot nyílt, napos helyre ültetjük. A talaj bármi lehet.
Növekvő
Az első hajtások körülbelül 10 nappal a vetés után jelennek meg.Az ültetéstől a betakarításig 1,5-2 hónap telik el. Ekkor fejlődnek ki a virágok-ernyők, és képződnek a magok.
A kaprot termesztik:
- nyílt terepen (tavaszi és téli vetés);
- zárt talajban (üvegház, üvegház);
- otthon (az ablakpárkányon vagy az erkélyen).
Nyílt terepen a nyár folyamán többször is betakarítás történik, ismételt vetéssel. Ez a leggyakoribb és legegyszerűbb módszer a kapor termesztésére.
Referencia. Ahhoz, hogy egy gyökérből két betakarítást kapjunk, a zöldeket levágjuk, amikor elérik a 20-25 cm-t, így növekedési pontot hagyunk. Az egész szezonban stabil kapor betakarítás másik módja a bokorhibridek vetése és fajták különböző érési időszakok.
Fűtés nélküli üvegházban az ültetés márciusban kezdődik, amikor a hó még nem olvadt el a helyszínen. Növekszik egész szezonban a súlyos hideg kezdetéig. Ha pedig télen +15...+20°C hőmérsékletet és kiegészítő világítást biztosít, akkor védett talajon egész évben friss zöldet kap.
Az ablakpárkányon a kaprot tartályokban termesztik. Az ilyen típusú termesztéssel egy bizonyos fajta magjait választják ki, és olyan helyet választanak ki, amely elegendő hőt és fényt biztosít. A kapor fénykedvelő növény: hogy a palánták ne hervadjanak el, további világításra lesz szükségük. Erre a LED-re épülő fitolámpák alkalmasak. Ez a módszer azonban nem mindig lesz költséghatékony.
Fontos! A termőképesség a fajtától, a vetésidőtől, a körülményektől és a termesztés módjától függ.
A felhasznált fajták: korai, középszezoni és késői.
Korai – Tűzijáték, Gribovszkij, esernyő, gránátos stb. 35-40 nap alatt érik el az érettséget.
Évad közepe – Hercules, Lesnogorodsky, Kibray, Patterns, Borey, Richelieu.Több zöldet termesztenek, mint a korai érésű fajták, mivel a száradás egy héttel később történik.
Késői érés – Gyengédség, gladiátor, aligátor, Amazon, verekedő, kentaur, tisztelgés. A csírázástól a szárképződésig 65-70 nap. Ezek a fajták magas hozamot és erősebb aromájúak az illóolajok hosszú távú felhalmozódása miatt.
Gondoskodás
A növények megfelelő gondozása az egészséges, gazdag termés kulcsa. Ez a betegségek megelőzéséből, műtrágyázásból, gyomlálásból, öntözésből és a talaj lazításából áll.
A kaporbetegségek megelőzésének alapja az ültetések túl sűrűsödésének megakadályozása, ritkítása és a gyomok időben történő kivágása.
Trágyázásként szerves trágyákat használnak, például erjesztett csalán infúziót. Ez a nitrogén műtrágya a növény védelmét is szolgálja, mivel a levéltetvek nem bírják.
Öntözésnél fontos, hogy a folyadékot a gyökérre irányítsuk, ne öntözzük túl, öntözés után lazítsuk fel a talajt.
Gyűjtés és tárolás
A növény betakarítása akkor kezdődik, amikor 4-5 levél jelenik meg a kapor bokoron. A leveleket részben lecsípjük vagy ollóval teljesen levágjuk. A gyűjtést reggel végezzük, a harmat kiszáradása után a növényt előző nap öntözzük. A pácoláshoz használt kaprot az esernyők virágzása után gyűjtik be.
A kapor magvakat érés előtt gyűjtik úgy, hogy levágják a virágzatot, és papírzacskóba vagy gézbe helyezik. Száraz, meleg helyen, napfénytől védett helyen egy héten belül beérik. Ezután leválasztják a szárról, és légmentesen záródó edényben tárolják.
A leveleket és a fiatal hajtásokat lefagyasztják, szárítják és pácolják.
Fagyasztáshoz A zöldeket apróra vágjuk, kis edényekbe rakjuk és fagyasztóba tesszük.
Száraz kapor leggyakrabban egész - csokorba kötve és szellőztetett helyen felakasztva.Vagy összetörve és sütőben szárítva.
Sózott üvegedényekbe; ehhez szórja meg sóval és szorosan tömörítse. mint ez munkadarab Legfeljebb 6 hónapig tárolható hűtőszekrényben.
Következtetés
Egy közönséges kerti fűszernövény, a kapor közelebbről megvizsgálva érdekes és nagyon hasznos növénynek bizonyul. Könnyű termeszteni a webhelyén – csak találjon megfelelő helyet, és kövesse az alapvető gondozási szabályokat. Az éghajlati viszonyoknak megfelelő optimális fajtát választva friss zöldek lesznek az egész szezonban.