Póréhagyma termesztése nyílt terepen és gondozása az ültetéstől a betakarításig

Póréhagyma hosszú tenyészidő jellemzi - fajtától függően 130-180 nap. Ezért a növényt elsősorban palánták termesztik. A déli régiókban a mag nélküli módszert alkalmazzák, amit a kedvezőbb éghajlati viszonyok elősegítenek.

Részletes utasításokat készítettünk Önnek a póréhagyma szabadföldi termesztéséről és gondozásáról.

Póréhagyma fajta kiválasztása

A póréhagyma fajtákat korai, középső és késői fajtákra osztják.

A 130-150 napos érési idejű korai vagy tavaszi fajták szára 200-350 g, átmérője körülbelül 3 cm. Levelei keskenyek, zöld színűek, az álszáron hegyesszögben helyezkednek el, ill. nyár közepére durvább lesz.

A legnépszerűbb korai érésű fajták:

1. Kolumbusz – Kellemes édeskés ízű holland fajta. A növény eléri a 70-80 cm magas, szár - 20 cm, átmérője - 6 cm, súlya - 400 g. Nem igényel hilling, hogy fehéríti a szár.
2. Vesta - termő fajta, szármagassága 150 cm, lábak - 30 cm, súlya - 350 g. Íz - magas.
3. Elefánt törzse – kellemes édes ízű, kiváló eltarthatósággal. Lábmagasság 30 cm, gyakori dőlésnek kitéve.
4. Góliát – széles zöld vagy szürkészöld levelei vannak, a fehérített rész körülbelül 30 cm, átmérője 6 cm, tömege 200 g.
5. Kilima – nagy termőképességű korai fajta. Fehér rész - 10-25 cm, átmérő - 3-4 cm, súly - 150 g.

A középszezon póréhagyma fajtái kevésbé termékenyek, mint a koraiak, de jobbak a tulajdonságaik.Érési ideje 150-180 nap.

Megkülönböztető jellemzői a kék-zöld színű széles levelek, a szár súlya - 200 g, magassága - 20-25 cm.

A legjobb szezonközi fajták:

1. Jolant — a fajta ellenáll a gombás betegségeknek, és magas terméshozam jellemzi. A szár magassága körülbelül 30 cm, a hagyma gyengén kifejezett, a levelek antocianin árnyalatúak.
2. Kazimir - magas és kompakt növény, nagy termőképességgel, gombákkal szemben ellenálló. A levelek függőlegesen nyúlnak ki a szárból, a hagyma gyengén kifejeződött, a szár magassága 25 cm, átmérője 3,5 cm.
3. Kamus - közepes magasságú növény. Levelei homorúak, zöld színűek, viaszos bevonattal. Láb magassága - 20 cm, átmérője - 2,5 cm.
4. Tangó - fagyálló, termő fajta, függőleges levelekkel. Láb magassága - 12 cm, átmérője - 5 cm, súlya - 200 g.

A késői fajták több mint 180 napig érnek, magas termőképességgel rendelkeznek, és hosszú ideig tárolják őket. Levelei kékeszöld színűek, viaszos bevonattal, sűrűn helyezkednek el az álszáron, 90°-os szögben nyúlnak ki belőle. A láb rövid és vastag.

A póréhagyma késői fajtái:

1. Karantansky - a fehér rész magassága 25 cm, tömege 200-300 g. Levelei szétterülők, sötétzöldek.
2. Elefánt - Cseh fajta, fagy- és szárazságálló. Szigetszerű íze van. Láb magassága - 25 cm, súlya - 200 g.
3. Őszi óriás - Holland fajta, nagyméretű, körülbelül 40 cm magas, 7-8 cm átmérőjű fehér résszel, pincében sokáig eláll.
4. Asgeos - fagyálló fajta széles kékes-zöld levelekkel. Lábmagasság - 20 cm, súly - 350 g Íz - féléles.

A póréhagyma nyílt terepen termesztésének jellemzői

A kultúrát hosszú növekedési időszak jellemzi - 150-200 nap.Ezért célszerű a póréhagymát áttermeszteni palánták, ez a szabály különösen vonatkozik Oroszország középső és északi régióira. A vetést február közepén-végén végzik. A póréhagyma nappali órák hossza legalább 10 óra, ezért korai vetéskor fitolámpákkal világítják meg a palántákat.

Az ország déli részén póréhagyma magvak közvetlenül a földbe ágyazva, május második tíz napjától kezdődően.

A gazdag termés megszerzésének fontos feltétele a hőmérsékleti rendszer fenntartása. A magas hőmérséklet még a palántázási szakaszban is virágnyíl kialakulásához vezet a tenyészidőszak első évében, és nem a második évben.

A burgonya, paradicsom, uborka, borsó, bab, káposzta után érdemesebb póréhagyma palántákat ültetni.

A póréhagyma ellenáll a hidegnek, és -5...-7°C-ig is bírja a fagyokat. Az enyhe télű régiókban a növény nyílt terepen hótakaró alatt tartható. Ugyanakkor az esős és hűvös nyarak vékony és rövid szár kialakulásához és ízvesztéshez vezetnek.

Vetés ideje

A póréhagyma ültetésének időpontja az adott régió és fajta éghajlati viszonyaitól függően változik. A holdnaptár kedvező dátumait is figyelembe veszik.

A korán érő fajtákat áprilisban, a középérésben - február végén-március elején, későn érő - január végén-február elején vetik.

Oroszország északi régióiban a palántákat április-májusban vetik. A kedvezőbb éghajlatú központi régiókban a vetési munkákat február második tíz napjában végzik. Délen a póréhagymát közvetlenül a talajba vetik május végén-június elején.

Vetési dátumok a holdnaptár szerint 2020-ra:

• január - 1., 5-9., 11., 14-16., 21., 22., 25., 29.;
• február - 2-4, 10, 13-15, 17, 18, 20, 21, 24, 28, 29;
• március 1., 3-5, 10, 11, 14-16, 18, 19, 21, 22, 29-31;
• április - 2-4, 6, 7, 9, 10, 14, 15, 23, 25, 27-29;
• május 2., 3., 5., 6., 9., 12-14, 20, 22, 23, 25, 27-29;
• június - 1., 2., 4., 8., 11-13, 18, 19, 22, 24, 26-29.

Palánták termesztése

Az egészséges növények és a nagy termés legjobb módja a palánták vetése. A maganyagot előzetesen fertőtlenítik és áztatják a csírázás fokozása érdekében. Vetsük dobozokba vagy külön tartályokba. Normál gondozás: öntözés, szedés, trágyázás, keményítés a friss levegőn.

Vetőmag előkészítése

Vetés előtt a magokat 24 órára meleg vízbe áztatjuk, majd szabad levegőn szárítjuk, vagy +40°C-os vízzel megtöltjük és zárt edényben 3-5 órán át állni hagyjuk. Ezután az ültetési anyagot folyó vízzel mossuk és szárítjuk.

A magvak fertőtlenítéséhez használjon kálium-permanganát vagy Fitosporin sötét oldatát.

Talaj előkészítés

A laza és tápláló talaj ideális póréhagyma palánta termesztésére. Nehéz, agyagos talajt nem használnak. Ilyen környezetben a hajtások nehezen törnek fel a felszínre.

A magvakat tápanyagokkal dúsított, uborka, paprika és padlizsán palánták termesztésére alkalmas, kész aljzatba ágyazzák. Kívánt esetben saját maga is elkészítheti a talajt.

Ehhez tegyen 10 litert egy vödörbe, és válasszon a következők közül:

• tőzeg, kerti talaj, humusz (1:1:2);
• hamu, őrölt csirke- vagy fürjtojás héj, tőzeg, moha, fűrészpor, gyep egyenlő arányban.

A talajkeveréket előzetesen öntözik kálium-permanganát vagy „Fitosporin” oldattal.

A deoxidációhoz adjunk a talajhoz egy pohár fahamut. A lúgos talajt dolomitliszttel normalizálják.

A termékenység növelésére káliumsót, komposztot, karbamidot és szuperfoszfátot használnak.

A palántaneveléshez bármilyen edényt használhat: tetrapack, műanyag tálcák, dobozok, nagy poharak. A tartályokat forró kálium-permanganát-oldattal vagy forrásban lévő vízzel öntik le.

A műanyag dobozok kiváló alternatívája a tőzegtabletta. Leegyszerűsítik a vetőmagok vetésének folyamatát - nincs szükség az aljzat előkészítésére. A tabletták állandó páratartalmat tartanak fenn, megakadályozva a talaj kiszáradását.

Vetés

A vetőmagok vetésének technológiája a használt tartálytól függően eltérő:

• 3-4 magot külön tartályokba helyezünk 1 cm mélységig;
• egy magot közös tálcákba 1-1,5 cm mélységig, 4-5 cm-es intervallumban el kell vetni;
• Csigába vetéskor a magokat 5 cm-enként rakjuk ki, 2-3 cm-re visszahúzódva a szélétől.

A tárolóedényeket megtöltjük nedves aljzattal, és szétosztjuk az ültetési anyagot. A tetejére 0,5 cm-es homok- vagy tőzegréteget öntünk, öntözzük és polietilén fóliát nyújtunk. A palántákat sötét helyen, +21...+25°C hőmérsékleten hagyjuk a hajtások megjelenéséig.

Csigába vetés

A csigába vető magvak bevált módszer az erős, egészséges póréhagyma palánták előállítására.

A csiga megcsavarásához használja:

• bélés a laminált vagy vastag polietilén fólia alatt, 10 cm széles;
• talajkeverék;
• gyógyszerészeti gumi;
• tekercsnél nagyobb raklap.

Vetéstechnológia:

• nedves talajt öntünk a csíkra, 2 cm-rel a szalag szélétől;
• a magokat enyhén a talajba merítjük, 5 cm-es rést tartva;
• a szalagot feltekerjük és gumiszalaggal rögzítjük;
• a csigát a magokkal felfelé tálcába helyezzük;
• a talajt permetezővel megnedvesítjük és műanyag zacskóval lefedjük;
• Csírázás után a zacskót eltávolítjuk, és a csigákat napos ablakpárkányra helyezzük.

A palánták gondozásának jellemzői

Az öntözési rendszernek, a levegő hőmérsékletének és a nappali óráknak való megfelelés, a műtrágyák kijuttatása, a palánták közös tartályból külön poharakba szedése és a friss levegőn történő keményedés lehetővé teszi, hogy erős palántákat neveljen, és végül gazdag termést kapjon.

Locsolás

A póréhagymát gyakran és bőségesen öntözik - heti 2-3 alkalommal. A fiatal szárak túl vékonyak és könnyen megsérülhetnek. Ezért az öntözést óvatosan szitán vagy fecskendővel végezzük a gyökérnél.

A szórófejes flakonból történő permetezés megnedvesíti a szárakat és lemossa róluk a port.

Felső öltözködés

A póréhagyma palántákat kétszer trágyázzuk meg:

• 14 nappal a csírázás után;
• 7 nappal a kertbe ültetés előtt.

Fejtrágyaként használjon Kemiru-univerzálist, vagy oldjon fel 5 g kálium-kloridot, 20 g szuperfoszfátot, 10 g karbamidot 5 liter vízben.

A póréhagyma legjobb táplálékának a csirke- vagy fürjürüléket tartják. Vegyünk 500 g ürüléket 10 liter vízhez, alaposan keverjük össze, és óvatosan öntözzük meg a palántákat a gyökerénél.

Normál nappali órák és hőmérsékleti viszonyok

2-3 hét elteltével, a hajtások megjelenése és erősödése után a tartályt egy hétre üvegezett erkélyre viszik. Az optimális léghőmérséklet éjszaka +10...+12°C, nappal - +15...+17°C. Ezután a levegő hőmérséklete +13...+15°C-ra, éjszaka +18...+20°C-ra emelkedik. A póréhagymát ebben az üzemmódban tartják, amíg át nem kerülnek a kertbe.

A normál nappali fényidő 12 óra. A január végi-február eleji vetésnél a palántákat fitolámpával vagy LED-lámpával világítják meg.

Szedés és vágás

Ha a magokat egy közös tartályba vetettük el, a palántákat külön poharakba ültetjük. Az erős palántákat óvatosan kiássák egy teáskanállal, és előkészített, nedves talajú edényekbe ültetik.

A megfelelő hagyma kialakításához a palánták növekedésével talajt adnak a tartályba.

A szárakat kéthetente egyszer levágják.A palánták magassága 10 cm, ami kedvező feltételeket teremt a gyökérrendszer megfelelő fejlődéséhez és a szárak megvastagodásához.

Referencia. Egy hónap múlva a közös edényben lévő palántákat ritkítjuk, 3-4 cm-es rést hagyva.

A palánták kikeményedése

Egy héttel a nyílt terepen történő ültetés előtt a palántákat a szabadba viszik a keményedés céljából. A tartályt részleges árnyékba helyezzük. A palánták szabad levegőn töltött idejét fokozatosan növeljük, 30 perctől 16 óráig.

Ültetés nyílt terepen

A póréhagyma palántákat a harmadik levél megjelenése után, körülbelül 55-56 nappal a teljes csírázás után szabad talajra helyezzük. Ültetés előtt csípje meg a gyökereket és a leveleket harmadával. Ez lehetővé teszi a megfelelő formájú fehér részének növesztését és felgyorsítja a gyökeresedést.

A terület előkészítése ősszel vagy tavasszal történik: a talajt mélyen felszántják, humusszal trágyázzák, és az ágyásokat megjelölik.

A póréhagyma semleges, savas talajban nő a legjobban. A pH normalizálása érdekében adjunk hozzá oltott mész- vagy dolomitlisztet (400–500 g 1 négyzetméterenként).

Referencia. A póréhagymát háromévente többször nem érdemes ugyanarra a helyre ültetni.

Ültetéskor a növény gyökereit agyag és ökörfarkkóró (1:1) keverékébe mártjuk a jobb túlélés érdekében.

A palántákat 10-13 cm mély barázdákba ültetik 15-20 cm távolságra. A sorok közötti szélesség 35-45 cm. A barázdákba tápoldatot öntünk - 10 liter humusz, 0,5 liter fahamu.

További gondozás

A póréhagyma gondozásának szabályai:

1. Az ágyásokat 4-5 naponta meleg és hideg ülepített vízzel (10 liter/1 négyzetméter) öntözzük, növelve az öntözések számát aszály idején. A talaj nedvességét folyamatosan fenntartják, megakadályozva a víz kiszáradását és stagnálását. A növény növekedésének kezdetén a talajt 7-10 cm mélységig vízzel öntjük.
2. A gyökeresedés után a palántákat kéthetente egyszer le kell domborítani a szárak fehérítése és az íz javítása érdekében.
3. A talajt minden öntözés után meglazítják. A gyomokat növekedésük során eltávolítják.
4. Az ágyásokat fűrészporral, szénával vagy szalmával talajtakarják, hogy csökkentsék a lazítás és a gyomlálás mértékét.
5. A póréhagymát foszforos és káliumos csirketrágya oldattal trágyázzák meg: egy rész trágya, 20 rész víz, 35 rész szuperfoszfát.

Betegségek és kártevők

A vírusos mozaik veszélyt jelent a póréhagymára. A betegség nem jelentkezik palántanevelés során, és nem kezelhető. A vírus hordozója a dinnyelevéltetű.

Az első tünetek a palánták állandó helyre helyezése után jelentkeznek: a száron sárgás, hosszanti foltok jelennek meg, a növény fejlődése leáll.

A póréhagymát gyakran olyan gombák érintik, amelyek rozsdát (világos sárga párnák a zöldeken) és peronoszpórat (száraz tollvégek, a zöldek fehér vagy fehér-szürke színe) okoznak. A kezeléshez használjon réz-oxi-klorid (40 g/10 l) és Fitosporin (5 g/10 l) oldatát.

Vírusos betegségek megelőzése:

• gyomlálás;
• rovarirtás;
• vetésforgó;
• vírusokkal szemben ellenálló fajták ültetése;
• a vetőmag anyagának fertőtlenítése vetés előtt;
• a fertőzött növények eltávolítása a területről.

A póréhagyma telepítését leggyakrabban a hagymalégy támadja meg. A kártevő hihetetlen étvággyal rendelkezik, és képes betakarítás nélkül hagyni a kertészt.

A kártevők elleni védekezés módszerei:

• behintés fahamuval (300 g/1 m2), fahamu és dohánypor keverékével (1:1), őrölt pirospaprikával (2 tk/1 m2);
• növények permetezése dohány infúzióval (200 g bozont 10 liter forró vízhez, hagyjuk 12 órán át, keverjünk bele 50 g mosószappan forgácsot).

Betakarítás és tárolás

A betakarítást az első fagyok előtt végezzük. A növény -7°C-ig tolerálja a fagyokat.A póréhagymát lapáttal kiássuk, és az ágyásokon hagyjuk száradni.

A talajtól megtisztított töveket a hagymagyökerek területén levágják és a pincébe tárolják. A leveleket nem szabad levágni, különben a növény gyorsan elszárad.

A póréhagyma pincében való tárolásának optimális hőmérséklete –1…+1°C, páratartalom – 80-85%. A dobozokba 5 cm vastag nedves folyami homokot öntünk, a szárakat függőlegesen ráhelyezzük, és homokot öntünk közéjük. Felhasználhatósági idő - 6 hónap. Az ilyen dobozok üvegezett erkélyen is elhelyezhetők.

A póréhagyma hűtőszekrényben tárolásához a leveleket és a gyökereket levágjuk, és szorosan lyukas zacskókba helyezzük, egyenként 6-8 darabot. Tárolási hőmérséklet -5°C 4-5 hónapig.

A póréhagymát a fagyasztóban zúzott formában tárolják: egy legfeljebb 5 cm-es réteget vastag zsákokba helyeznek.

Ez érdekes:

Hogyan kell megfelelően főzni és enni póréhagyma levest a fogyásért.

A póréhagyma egészségügyi előnyei és ártalmai: miért jó és hogyan kell helyesen használni.

Következtetés

A póréhagyma palántaként való ültetése lehetővé teszi a betakarítást a tartós fagy beállta előtt. A vetés időpontjának kiválasztásakor a kertészeket a holdnaptár és a termőhely éghajlata vezérli. A vetési munkákat január végétől (Szibériában) végzik, és az ország déli részén májusban érnek véget. A központi régiókban, beleértve a moszkvai régiót is, a magokat március-áprilisban vetik el.

A kultúrnövény szereti a bőséges öntözést, szárak behajtására, talajlazításra, gyomlálásra, ásványi anyagokkal és szerves anyagokkal való táplálásra, vírusok, gombák és rovarok elleni védelemre van szüksége. Egészséges és gazdag termést!