Az árpa termesztéstechnológiájának jellemzői

Az árpa ősi mezőgazdasági növény. Élelmiszer-, műszaki, takarmányozási célra termesztik, sörfőzéshez használják. Ebből a gabonából egészséges italokat készítenek, lisztet és gabonaféléket készítenek, és felhasználják a gyógyászatban. Ezenkívül az árpát ősszel zöldtrágyaként vetik a zab és a rozs mellé.

A növénytermesztés iránti érdeklődés mind a nagy, mind a kisgazdaságok körében nő. És ez nem meglepő - az árpa gazdag vitaminokban, mikroelemekben, rostokban, és kiváló kiegészítője azoknak az étrendnek, akik figyelemmel kísérik egészségüket és alakjukat. Az anyagban szó lesz az árpa termesztési technológiájának sajátosságairól, a vetési időpontokról, az ajánlott és elfogadhatatlan elődökről.

A termesztési technológia jellemzői

Az árpa szerény gabonaféle, és nem igényel különleges termesztési feltételeket. A növényt hazánk szinte teljes területén termesztik.

Ajánlott elődök

Az árpát három évnél tovább nem termesztik ugyanazon a helyen. Jellemzője a gyengén fejlett gyökérrendszer, és ennek eredményeként a talaj tápanyagfelvételének alacsony képessége. Ebben a tekintetben az árpát termékeny talajú, gyomoktól mentes területekre vetik.

A legjobb elődök a burgonya, a kukorica és egyéb soros növények, amelyek betakarítás után gyommentesen hagyják el a táblákat, valamint a téli növények, amelyekhez szerves és ásványi trágyát adtak ki, egyéb szemek, hosszú len, évelő fű, zöldtrágya.

Referencia. Takarmányozási célból az árpa a hüvelyesek után vethető. Ha a gabonát sörfőzéshez szánják, akkor a hüvelyesek az árpa elfogadhatatlan előfutárai. Ez azzal magyarázható, hogy a bőséges talajművelés következtében a gabona minősége csökken.

Nedvességigény

Az árpa szárazságtűrő és kevésbé nedvességigényes, mint a zab és a tavaszi búza. Ezért a száraz sztyepp vidékeken magasabb termést mutat. A gabonafélék között a növény az első helyen áll a szárazságtűrés szempontjából.

Az árpa magvak kihajtanak jól megnedvesített talajban. Duzzadáskor a nedvesség 50%-át felszívják a száraz mag tömegéből. Ez kevesebb, mint például a zab.

A növénynek a legnagyobb nedvességigénye az indítási szakaszban és a hajtás kezdetén van. A növény szaporodó részeinek kialakulása során a vízhiány káros a pollenre. Emiatt nő a terméketlen virágok száma és csökken a termés.

Fényre és hőre vonatkozó követelmények

Az árpa egy hosszú napos gabona. A napfény hiánya lelassítja az irányt. Az árpa tenyészidőszaka 70-110 nap. A gabonafélék közül ez a leggyorsabban érő növény.

A kultúra nem igényli a melegítést. A magvak akkor csíráznak, ha a felmelegedés eléri a +1…+2°С-ot. Ugyanakkor a csírák akár -5°C-os hőmérsékletet is képesek elviselni.

A növény téli fajtái a termőcsomó mélyén -10...-12°C-ig bírják a hosszan tartó fagyokat. Az őszi árpa gyorsan helyreállítja a növekedést kora tavasszal, és bemegy a csőbe.

A gabona jól tolerálja a magas hőmérsékletet, ezért sikeresen termesztik a legdélibb régiókban.Amikor a levegő hőmérséklete +40°C-ra emelkedik, a sztómabénulás csak 12 óra múlva, míg a zabban 4-6 óra múlva következik be.

Talajkövetelmények

Az árpa a különféle talajtípusokban elért magas terméshozamáról nevezetes. Mind az északi régiókban podzolos talajon, mind a délkeleti szikes talajokon sikeresen termesztik.

Fontos. Az árpa termesztéséhez előnyös a magas tápanyagtartalmú szerkezeti talajok használata. A talajreakció semleges vagy enyhén lúgos.

Erősen savanyított podzolos talajt nem használnak. Ugyanakkor láthatja, hogyan nő az árpa a legészakibb régiókban. Speciálisan nemesített fajtákat használnak. Még ilyen kedvezőtlen körülmények között is magas termést adnak.

A lecsapolt mocsárterületeket és a megművelt tőzeges területeket árpának is használják. A homokos és erősen szikes talajok alkalmatlanok gabonafélék, köztük árpa termesztésére.

Magok előkészítése vetésre

A felhasznált vetőmag anyaga nagy és magas csírázású. Vetés előtt a magokat gombaölő szerekkel fertőtlenítik, és serkentőszerekkel kezelik a hatékony növekedés érdekében.

A kezelést 2-3 hónappal a vetés megkezdése előtt végezzük. Erre a célra olyan gyógyszereket használnak, mint a "Fundazol" 50% vagy a "Vitavax 200" 75%.

A vetőmaganyag fertőtlenítése lehetővé teszi az olyan veszélyes betegségek, mint a gyökérrothadás, a laza szennyeződés és a sár kialakulásának jelentős visszaszorítását és korlátozását.

A vetés időpontja és módja

Mikor vetik az árpát? A tavaszi árpa vetése a tavasz első felében kezdődik, amint a felszerelések kikerülhetnek a táblákra. A déli régiókban a vetés már március elején kezdődik. És a korlátozott és kockázatos gazdálkodás területén - április-májusban.Például a Kemerovo régióban az árpa vetésének határideje április vége.

Az árpa folyamatos vetésű növény. Szűk sorokba vetve, 7,5 cm-es sortávolsággal, vagy a szokásos sormódszerrel 15 cm-es sortávolsággal vetjük A keskeny soros vetésmód optimális tápterületet biztosít. Ez kedvező feltételeket teremt a kultúra növekedéséhez és fejlődéséhez.

Kis gazdaságokban és háztartási parcellákban az árpát kézzel vetik.

Elegendő talajnedvesség esetén a magvakat nehéz talajokon 4-5 cm mélyre, könnyű homokos vályogtalajokon 5-6 cm mélyre vetjük. Száraz időben az ültetési mélység 7-8 cm-re nő.

Figyelem. Az árpa korai vetésű növény. A vetési kampány késése a termés csökkenéséhez vezet.

Az őszi árpát szeptembertől októberig vetik. A konkrét vetési időpontok a termesztési régiótól függenek.

Műtrágya kijuttatás

A gazdag termés eléréséhez fontos, hogy a növényeket a növekedés első szakaszában a szükséges táplálékkal látjuk el. A mikroelemhiányt később szinte lehetetlen pótolni.

A talaj előkészítése ősszel történik. A szántás során foszfor- és káliumműtrágyákat alkalmaznak. Tavasszal a vetés előtti művelés előtt a talajt nitrogén műtrágyával trágyázzák. Ezenkívül a vetés során foszforműtrágyákat is használnak. Ez a rendszer biztosítja a gyökérrendszer megfelelő fejlődését és a nagyobb fülek kialakulását.

Az árpa jobban szereti az ásványi műtrágyákat, mint a bioműtrágyákat. Ezért a szerves anyagot közvetlenül az árpa alá adják. A mikrotrágyák olyan enzimeket aktiválnak, amelyek felgyorsítják a növényeken belüli biokémiai folyamatokat, és növelik a növény betegségekkel és nedvességhiánnyal szembeni ellenálló képességét.

Védelem a kártevők és betegségek ellen

Az árpa növények betegségekkel és kártevőkkel szembeni védelme a helyes agrotechnikai gyakorlatból áll. Ilyen technikák közé tartozik a vetésforgó betartása, a kora őszi szántás, a vetési időpontok és a vetési normák betartása, a rezisztens fajták használata, a műtrágyák és a növekedésserkentők alkalmazása.

A legveszélyesebb kártevők közé tartozik a csíkos kenyérbolha, a szárbolha és a gabonalégy. A növekedés későbbi szakaszaiban ezek a levéltetvek, a teknős poloskák és a kenyérpoloskák. A kártevők különösen meleg tavaszi időben veszélyesek, amikor a növények még gyengék és a rovarok erősen táplálkoznak.

A kártevők irtására olyan rovarölő szereket használnak, mint a „Decis Profi”, „VDG” (0,02 l/ha), „Sumi Alpha”, „KE” (0,2 l/ha), „Fastak”, „Karate Zeon”

Fontos. A táblaszéli sávok rovarölő szerekkel történő megelőző kezelése (a széltől 100-150 m távolságra) hatékony megelőző intézkedés. A legtöbb rovar a szezon első napjaiban telepszik meg ott. Az ilyen kezelések elriasztják a kártevőket, és ez gyakran elegendő a termés megőrzéséhez.

Az árpa sem immunis a betegségekre. A növényeket károsítja a poros és szennyeződés, a lisztharmat, a rozsda, a gyökérrothadás és a szeptória.

A betegségek megelőzésére szolgáló intézkedés a magvak vetés előtti kezelése. A betegségek leküzdésére fungicideket használnak: „Tilt” - 25% (emulziós koncentrátum), „Bayleton” 25% (nedvesíthető por) és „Fundazol”.

A gyomok irtására herbicidekkel (2,4-D amin só és Dialen) kezelik.

Aratás

Az árpa betakarítása közvetlen kombinálással és külön-külön is történik. Ezeket a módszereket a termés állapotától és az időjárási viszonyoktól függően optimális kombinálni.

Az egyenetlenül érő és eltömődött növényeket külön takarítják be, a viaszérés végén rendre nyírják.A szilárd érésre érett gabonaféléket közvetlen betakarítással takarítják be. A betakarítási idő és módszer megválasztása meghatározza a termés mértékét és a késztermék minőségét.

A betakarítási időt a növények állapota, a betakarítás módja és az időjárási viszonyok alapján határozzák meg. A betakarítás késleltetése, valamint túl korai végrehajtása csökkenti a termést. Korai betakarításkor veszteségeket okoz a szemek nem megfelelő töltése. Ha késő van, a szemek kihullanak a kalászból, és a kalászok letörnek.

A közvetlen betakarítás a szilárd érettség fázisában történik. Ugyanakkor a szem nedvességtartalma 14-17%. Ilyenkor az árpát jól kicsépeljük és kombájnnal megtisztítjuk. Ezenkívül az ilyen gabona nem igényel szárítást.

A viaszérettség végén külön betakarítást végeznek. Ebben az időszakban a fülek több mint 80%-a teljesen megsárgul.

Tudni kell. Az elkülönített betakarítást csak akkor végezzük, ha a szárak kellően sűrűek (280-300 db/nm) és magasságuk nem alacsonyabb 60 cm-nél. Ellenkező esetben a rendbe kaszált tömeg a tarlón keresztül a talajra hullik, ami nagy veszteségek.

Tavaszi árpa vetőmag vetési aránya

Az árpát magas termőképesség jellemzi – erősebben reagál a megnövekedett vetési arányokra, mint a tavaszi búza. A sűrített és ritkított növények csökkentik a gabona hozamát és minőségét.

A vetési arány a talaj termékenységétől, a tábla gyomosságától, a műtrágyák kijuttatásától, az elődöktől, a vetés időzítésétől és módjától függően változik. A vetésidőszak időjárási viszonyai is befolyásolják a vetési mennyiségek meghatározását.

Szűksoros vetésmóddal 10-15%-kal növeljük az arányt. Évelő fedett fűvel történő árpa vetésekor a vetési mennyiség 15-20%-kal csökken. Amikor a táplálkozási feltételek javulnak, a norma 20% -kal csökken.A korai érésű fajtákat fokozott arányban vetik.

Az optimális növénysűrűség meghatározása döntő tényező a magas termés eléréséhez. Ha a sűrűség nem megfelelő, a talaj termékenysége nem hasznosul teljes mértékben, és a növények szennyeződnek. Ha a növények megvastagodnak, a növényeknek hiányzik a nedvesség és a tápanyag.

Az árpa normál vetési mennyisége 1 hektáron kg-ban 165-215. Ez a mennyiség körülbelül 3,5-4 millió szem. Kisebb mennyiségben vetik a termőre és megtelepedésre hajlamos fajtákat.

Az egyes gazdálkodási övezetekre a következő hozzávetőleges árpa vetési mennyiségeket állapították meg. Sztyepp területeken - 3,5-4 millió Erdő-sztyepp és nyugati régiókban - 4,5-5,0 millió szem hektáronként.

Minél magasabb a talaj termékenysége és minél kevesebb a csapadék, annál alacsonyabb a vetési arány, és fordítva.

Ez érdekes:

Egyszerű receptek az árpa holdfényhez.

Hogyan készítsünk malátát árpából otthon.

Fontos árnyalatok

Az árpa termesztése során vegye figyelembe a következő jellemzőket:

1. Az árpa a legtöbb növénynél jól terem. Csicseriborsóval, lencsével, borsóval, repcével és búzával termesztik.
2. Az őszi árpa egy-két héttel korábban érik, mint az őszi búza. Ez elősegíti az eszközök és a munkaerő egységes felhasználását a betakarítási időszakban.
3. Az árpa érzékeny a műtrágyázásra, mivel fejletlen gyökérzettel rendelkezik. A műtrágya kijuttatása mélyszántás előtt, valamint vetés közben jelentősen növeli a termelékenységet.
4. Az árpa termesztése korai ültetéskor magas hozamot ad. A kellően nedves talaj és a hűvös időjárás elősegíti a barátságos hajtásokat és a gyökérrendszer fejlődését.
5. A vetési kampány késése a termés csökkenéséhez vezet. Főleg, ha délen árpát termesztenek.Itt a vetés már március elején kezdődik, ha az időjárási viszonyok megengedik. Az ezt követő hidegtörések nem okoznak kárt a termésben.

Következtetés

Az árpa hasznos és szerény gabonatermesztésre alkalmas. Övé evett, szarvasmarha takarmányozására, sörfőzésben, gyógyászatban és műszaki célokra használják. Az árpatermesztési technológia sajátosságainak ismerete jelentősen növelheti a gabona hozamát és minőségét.