A hajdina kalóriatartalma és tápértéke 100 grammonként

A hajdinának két előnyös tulajdonsága van: tápértéke és mérsékelt kalóriatartalma. Fehérjetartalmát tekintve az összes gabonafélék között vezetőnek tartják, tápértékben pedig a második a zabpehely után. Ezért a hajdina ételek hasznosak azok számára, akik sportolnak és aktív életmódot folytatnak. Ebből a cikkből megtudhatja, mennyi kalória van 100 gramm hajdinában, és milyen értékes anyagokat tartalmaz.

A hajdina kalóriatartalma és tápértéke 100 grammonként

Háromféle száraz hajdina létezik: kernel, Kész és gabonafélék. A mag egy teljes kiőrlésű, a héjról hámozott, és leggyakrabban omlós zabkása készítésére használják. A Prodel, más néven pelyva, zúzott és zúzott gabona. A belőle készült ételek lágyabbak és homogénebbek. A gabonafélék alkalmasabbak a gyermekek menüjére és az idősek táplálkozására.

A mag kalóriatartalma magasabb, mint a határérték és a pelyhek, és 305-350 kcal között mozog. Ez a gabona minőségétől és a gabonafajtától függ. A jellemzéshez az átlagmutatót használjuk.

Referencia. A száraz hajdina kalóriatartalma 313 kcal / 100 g, fehérjetartalom 12,6 g, szénhidrát - 62,1 g, zsír - 3,3 g.

A gabonafélék tápértéke a főzés során megváltozik. Főzéskor körülbelül háromszorosára duzzad, és a kalóriatartalom 300 g készterméken oszlik el. Minél több vizet vesz fel a főzéshez, annál alacsonyabb lesz 100 g zabkása kalóriatartalma.

Referencia. A főtt hajdina kalóriatartalma 200 ml víz és 100 g gabona felhasználásával 104 kcal / 100 g késztermék. BJU főtt gabona: fehérjék - 4,2 g, szénhidrátok - 20,7 g és zsírok - 1,1 g

Az étel energiaértéke nő, ha tejben és vajban főzi. A só nem befolyásolja a kalóriatartalmat.

Főzéskor A rostok mennyisége csaknem háromszorosára csökken, a vitaminok minimális mennyiségben maradnak. A jótékony anyagok megőrzése érdekében a hajdinát ajánlatos forrásban lévő vízzel párolni. Ehhez le kell öblíteni a gabonát, és egy éjszakán át forró vizet kell önteni, például egy termoszba.

Referencia. A párolt hajdina kalóriatartalma 300 ml vízzel 100 g gabonafélére vonatkoztatva 78,3 kcal / 100 g késztermék. Fehérjetartalom – 3,2 g, szénhidrát – 15,5 g és zsír – 0,8 g.

Hajdina diétás táplálkozásra alkalmas. Nem tartalmaz egyszerű szénhidrátokat, amelyek hozzájárulnak a túlsúlyhoz. Az összetételében található összetett szénhidrátok az emésztés során fokozatosan bocsátanak ki energiát. Ennek köszönhetően sokáig nincs éhségérzet.

A hajdina a gabonafélék között a fehérjetartalom vezetőjének számít. 100 g kész zabkása az ember napi szükségletének 5,6%-át teszi ki. A fehérjék jól emészthetőek, ezért ez a gabonafélék nélkülözhetetlenek a sportolók étrendjében az izomtömeg fejlődéséhez.

A zabkása minimális mennyiségű zsírt tartalmaz - a napi szükséglet mindössze 1,3%-át. Egyáltalán nincsenek káros telített zsírok.

A magas rosttartalom (kb. 10,5%) segíti a hajdinát a szervezet hatékony megtisztításában, segíti az emésztés normalizálását.

A hajdina nem számít gabonanövénynek, mert a hajdina virágának a magja. Ezért a hajdina fehérje a búzával ellentétben nem tartalmaz ételallergiát. glutén.

A gabonafélék összetétele

A hajdina vitamintartalma a gabonanövényekre jellemző tartományon belül van. A gabonafélék gazdagok B-vitaminokban, amelyek együttes fogyasztása fokozza egymás hatását. Ezek a vitaminok nem halmozódnak fel a szervezetben, ezért naponta kell bevenni.

A B1 mennyiségét tekintve a gabonafélék sok más növényi eredetű terméket megelőznek. A B-vitaminok fő funkciója az idegrendszer és az immunrendszer normál működésének fenntartása.

A hajdina a többi gabonaféléhez képest maximális mennyiségű PP-vitamint tartalmaz.. Fogyasztáskor javulnak a vérkeringési folyamatok, kitágulnak az erek, megtisztul a szervezet a méreganyagoktól.

A gabonafélék mikro- és makroelemeinek készlete is változatos. A magas magnéziumtartalomnak köszönhetően normalizálódik az anyagcsere, és szabályozódik a cukorszint. A nátrium, a kálium és a szilícium fenntartja a víz-só egyensúlyt a szervezetben. A magas vasszint megakadályozza a vérszegénységet. A foszfor pedig a kalciumhoz hasonlóan befolyásolja a csontváz kialakulását.

A hajdina fehérje más gabonafélék fehérjéjétől eltérően nem növényi eredetű aminosavakat tartalmaz. Ez az összetétel megtalálható a húsban és a tejtermékekben. A gabonafélék az anyagcsere szempontjából fontos nyolc aminosav közül hármat tartalmaznak: lizint, treonint és triptofánt.

A lizin részt vesz a kollagén képződésében, amely helyreállítja a sérült testszöveteket.Ennek az aminosavnak a hiánya gyengeséghez, fáradtsághoz és csökkent izomtömeghez vezet. A treonin fontos az izomműködés fenntartásához. A triptofán a szerotonin „boldoghormon” szintézisére szolgál, hiánya depressziós rendellenességekhez vezet.

A hajdina esszenciális aminosavakat is tartalmaz. A szervezet önmagában nem tudja ezeket szintetizálni, csak táplálékkal jut hozzá. Ezek közé tartozik a valin és az izoleucin. A hajdinában található valin tartalma nyugtató hatású, csökkenti az álmatlanságot és az idegességet. Az izoleucin normalizálja a cukorszintet, növeli a szervezet állóképességét és felgyorsítja az izomnövekedést.

Következtetés

A makro- és mikroelemek, aminosavak és B-vitaminok tartalma lehetővé teszi a hajdina felhasználását vérszegénység, cukorbetegség és elhízás terápiás étrendjében. A magas fehérje- és összetett szénhidráttartalom pedig segít a sportolóknak és az aktív életmódot folytatóknak az izomforma megőrzésében.